A svéd utánpótlás vezeti a világranglistát, ez derül ki a nemzetközi szöveség (IIHF) honlapján megjelent érdekes elemzésből. Az IIHF egy egyszerű algoritmus alapján felállított egy rangsort azon 44 nemzet utánpótláskorú jégkorong-válogatottjai között, amelyek részt vettek az U20-as és az U18-as világbajnokságokon. Az értékelésbe a legutóbbi két évadot vették figyelembe és a felnőtt világranglistánál használt pontozásos módszert alkalmazták a férfiak és a nők esetében is. A fiatalok eredményeit összevetették a felnőttekével. Nem állunk jól ez ügyben. A felnőtt válogatott és az utánpótlás eredményei között nálunk a legnagyobb a különbség.

A közzétett rangsor nem hivatalos és kizárólag egy érdekes kutatás végtermékének tekintendő, ezt az iihf.com hangsúlyozza. A tanulmány szerint a svéd fiatalok a legeredményesebbek az utóbbi két idény eredményei alapján. Az utánpótlás-fejlesztés a hosszú távon fenntartható sportági siker alapja, így a svéd szurkolók joggal bizakodhatnak abban, hogy a jövőben a felnőtt élvonalban szép eredményeket érhetnek el a nemzetközi tornákon. Nem szabad azonban kizárólag a világbajnokságokon elért eredményekből megítélni az utánpótlás fejlődését, mert a különböző utánpótlásprogramok is komoly fejlesztőerővel bírnak. A vizsgálat eredményét az is megerősíti, hogy az utóbbi időben az NHL Európából származó újoncai legnagyobb arányban a svéd utánpótlás-bajnokságokban edződő fiatalok közül kerülnek ki., igaz, ehhez hozzá kell tenni a KHL orosz fiatalokra mért megtartó erejét.

A lista élén tehát a svédek állnak. A skandináv ország juniorcsapata megnyerte a legutóbbi világbajnokságot, míg egy évvel korábban a negyedik helyet szerezte meg, ráadásul mindkét évben ezüstérmes lett az ifjúsági válogatott. Ezzel az értékeléssel három hellyel magasabban állnak a saját rangsorukban, mint a felnőtt szelekciójuk.

Az oroszok – akik a figyelembe vett kategóriákban az utóbbi két évben mindig éremszerzők voltak – a második helyre kerültek. Az Egyesült Államokat az oroszokkal megegyező pontszáma dacára a legutóbbi junior-világbajnokságon elért hetedik hely okán a harmadik helyre rangsorolták, míg a kanadai utánpótlás ezen értékelés alapján a világranglista negyedik helyére került.

A felsorolt négy ország válogatottjain kívül más nem nyert aranyérmet a legutóbbi 11 évben. Őket egyértelműen leszakadva a finn fiatalok szelekciói követik, akik a legutóbbi években nem jutottak éremhez sem a juniorok, sem az ifik küzdelemsorozatában. Adódik a kérdés, hogy a rendkívül sikeres múlt évi felnőtt vb után a finnek milyen módon lesznek képesek fenntartani eredményességüket. A svájci nevelés eredményessége határozottan javul, a finnek után áll ez a kis ország, köszönhetően átgondolt, tudatos képzésének, aminek hála fokozatosan be tud kerülni a nagy hokinemzetek közé. A csehek, a németek és a szlovákok hármasát Lettország, Dánia és Norvégia követi.

Az EBEL-nemzetek utánpótlás-válogatottjai közül a szlovéneket méltatja az IIHF-tanulmány, és a szlovén fiatalok a 13. helyükkel jelentősen megelőzik a felnőtt szelekciót. Az osztrák és a magyar utánpótláscsapatok viszont igencsak lemaradtak a felnőttek által elért eredményektől. Ausztria 3 hellyel, míg a mieink három további nemzettel együtt a legnagyobb lemaradást jelentő 4 hellyel múlják alul a felnőtt válogatott helyezését. Annak ellenére, hogy két-három éve az A csoportba kerüléshez közeli helyeket ért el U18-as csapatunk, a legutóbbi vb-n hazai pályán esett ki a divízió 2-be, oda, ahonnan a juniorok évek óta nem képesek feljutni. Semmi más cél nem lehet jövőre, minthogy ezen a helyzeten mindkét fronton változtassunk.

A legnagyobb fejlődést pontokban a szorosan a mieinkre tapadó horvát fiatalok produkálták, akik 24. helyükkel 6 hellyel a nagyok előtt állnak. Összességében elmondható, hogy a legtöbb nemzet fiataljai és a nagyok helyezése között nincs nagy eltérés, ez átlagosan 2,2 hely, de ahol jelentősebb a különbség, ott az elemzés alkalmas lehet arra, hogy jövőbeni következtetéseket vonjunk le belőle.