Magyar részről a csapatjáték kudarcát hozta a Fehérvár-Ljubljana párharc ötödik felvonása, a vendégek pedig ötven percen át ráerőltették akaratukat a Volánra. Valódi kínszenvedést hozott ez a meccs, a 10. perctől a lefújásig. A Ljubljana ismét 2-1-re nyert, a pályaelőnyt elvesztettük, de a párharcot még korántsem. Csütörtökön a Hala Tivoliban csak a győzelem tartja életben a csapatot, és abban biztosak lehetünk, ennél jobban fognak játszani Sofronék. A helyzet most az, hogy nekik egy, nekünk két nyert meccs kell az elődöntőbe jutáshoz.

A kezdésnél és a második percben is az eredményjelző hibája miatt kellett várni a játékra. A negyedik sorunk került sokszor helyzetbe, mindhárom csatár előtt adódott nagy lehetőség. Feltűnően baráti hangnemben kezdődött a meccs, a kapusra ráomló Vas Mártont sem támadták meg a szlovén bekkek. Az első tíz percben uraltuk a meccset, alig jöttek ki a harmadból, de egy nagyon szép ellentámadás végén két gyors passzal átjátszották a védekezésünket, a negyeddöntő ötödik meccsén először szereztek vezetést.

A kihagyott helyzetek és a váratlanul bekapott gól érthető módon megzavarta a csapatot, és az első harmad már ennek a jegyében telt el, sok pontatlanság és bizonytalanság jellemezte a Fehérvár játékát, az ellenfél pedig még jobban, szinte teljesen visszaállt. Az emberelőnyök sem mentek, sőt egy kiugrás végén Golicic kis híján megduplázta az előnyt.
A második harmad a teljes csőd jegyében telt, ennél rosszabb húsz percre nem is emlékezhetünk a szezonból. Nagyon akartunk, de nagyon nem ment, még azt is mondhatjuk, szerencsénk is volt, hogy nem lett nagyobb a különbség.

Az első hajmeresztő lehetőségük Fraser előtt adódott, aki egy utolsó emberként elkövetett hiba után szólóban kapuvasat lőtt. Nem tudtuk ráerőltetni akaratunkat a Ljubljanára, és nem sikerült tempót mennünk, a meddő mezőnyjáték miatt nem fáradt a kellő mértékben a három sorral küzdő szlovén csapat, a nyugodt játékritmus folyományaként a középső húsz percben jóval többet támadott az Olimpija, mint az elején, ekkor Munro bravúrjai és határozott védései is nagyon kellettek.

Cole vesztette el először a fejét a vendégcsapatban. Ennek először egy kétperces kiállítás lett az eredménye, ami lehetett volna négy is. Majd a második harmad végén a Lamoureux előtt megálló Klassent lökte rá az amerikai kapusra, az akció során a Ljubljana legjobbja térdsérülést szenvedett, nem tudta folytatni a játékot, a harmadik fehérvári meccsen is beállt a harmadik számú kapus, Matic Boh.

Nem indult jól a harmadik harmad, Sofront állították ki a bírók, Durco kezét pedig ellőtték, szerencsére vissza tudott jönni a szlovák bekk. Új fejleményként a helyzetek, a kapura lövések is elmaradtak a Fehérvár részéről, egy-két akciónk adódott, de Boh kapuját Láda találta el a harmadban először, a félpályáról emelt a kapus kezébe a kilencedik percben. Egy-két reményt keltő támadás után folytatódott a passzív hoki, és nem volt teljesen váratlan, amikor egy újabb kontra végén a fiatalabb Pance megszerezte a második gólt is.

A becsület megkívánja, hogy elismerjük, két olyan kiállítással sújtották a bírók a Ljubljanát a hajrában, amelyek érthetetlenek voltak, így kettős előnybe kerültünk, de a játékvezetők gyorsan kompenzálták hibájukat, a teljesen szabályos Ryant is hamarjában kiküldték, így maradt egy sima előny, amelyben volt néhány nagy lehetőségünk, de ezen az estén nem tudtunk élni ezekkel. És amikor minden elmenni látszott, kiegészült a Ljubljana, akkor szerzett gólt Mihály Árpád. 3:37-tel a vége előtt 2-1-re zárkóztunk fel.

Innentől kezdve nagyon jól ment a csapat, közel álltunk az egyenlítéshez, de ez az este a szenvedésről szólt. Az első olyan meccs volt ez a playoffban, amikor a zöld-fehéreknek volt több helyzetük, és amikor teljes mértékben rászolgáltak a győzelemre. A Ljubljana lépéselőnybe került, 3-2-re vezet, és most már nincs hibázási lehetőség, csütörtökön nyerni kell Ljubljanában, és akkor a mindent eldöntő hetedik meccsen lehet feledtetni azt, ami ezúttal történt.

A kedd a vendégcsapatok napja volt, mindhárom párban az idegenben játszók nyertek, és a Medvescak ölbe tett kézzel nézheti, ahogy a többiek küzdenek a fennmaradó helyekért. Mindenhol 3-2-re áll a csata.