"A következő szezontól módosítani fogjuk az értékelés rendszerét. A játékosok szubjektív pontozása helyett a statisztikáik, az életkoruk és a korábbi állomáshelyeik alapján automatikusan generáljuk majd a pontértéküket. Van egy alapegyezség az EBEL-klubelnökök között, a 2012/13 szezontól intézkedéseket foganatosítunk annak érdekében, hogy még több fiatal hazai játékos játsszon a ligában, és a légiósok száma eközben lépésről lépésre csökkenjen." Mindezt Christian Feichtinger, az EBEL menedzsere mondta el a laola1.at-nek adott interjújában. Tovább után az is kiderül, az elmúlt négy évben hogyan határozták meg az EBEL-játékosok pontszámát.

Az EBEL-ben 2007-ben vezették be a pontrendszert, mint a menedzser elmondta, az EU-szabályok miatt a légiósok számát nem korlátozhatták, más módon kellett a ligát a lehető legkiegyenlítettebbé tenni. (Ez az állítás nem fedi a valóságot, Európa szinte összes bajnokságában korlátozzák az egy mérkőzésre benevezhető légiósok számát. Például Magyarországon jelenleg öt külföldi hokizhat egy csapatban egyszerre. Az EU csak a munkaszerződések számát nem engedi korlátozni. Igaz ugyanakkor, hogy azokban a sportágakban, ahol nagy pénzek mozognak, és népszerűségük magasabb – mint például a labdarúgás – jellemzően semmilyen korlátozás nincs a légiósszám tekintetében – F. K.) Az EBEL szándékai szerint minél több fiatal juthatna szerephez a ligában. Feichtinger szerint ennek érdekében 2007 óta folyamatosan finomítják a pontrendszert. Jelenleg a csapatok összesen 60 pont értékű kerettel rendelkezhetnek, a légiósok 4 egységet érnek, míg a hazai fiatalok nem növelik a keret pontértékét, ezzel akarják megkönnyíteni az U24-es játékosok bejutását a legmagasabb osztályba, és a nem EBEL-országokból érkező játékosok számát redukálni.

A pontrendszer bevezetésének azonban korántsem csak sportszakmai okai voltak, ráadásul nem is csak a hazai játékosok védelmére szolgált. "2007 előtt maximalizálva volt a légiósok száma. Ez azonban oda vezetett, hogy az osztrák játékosok fizetési elképzelései az egeket ostromolták. Minden csapatnak 22-24 játékosra van szüksége. Ha hat vagy hét légiós engedélyezett, a maradékot hazai játékosokkal kell kitölteni. De mivel nincs ennyi igazán első ligás osztrák játékos, a jó hokisok meg tudták határozni a piacot, mert az igény nagyobb volt, mint a kínálat, így az árak az egekbe szöktek. Egy egyensúlyt szerettünk volna előállítani. Igénynek és kínálatnak megfelelő módon kellett egymással szemben állnia."

A 2011/12-es szezonban az U24-es játékosok 0 pontnak számítanak, minden további játékos 1 és 4 pont közötti értéket kap, fél pontok is játszanak. A játékosok pontszámai az összes klub szubjektív értékelésének átlagaként állnak elő. "A csapatok szakemberei adnak a liga összes játékosának egy 1 és 4 pont közé eső értéket. Ebből a tíz pontszámból a legmagasabbat és a legalacsonyabbat kiejtjük, a többi nyolc pontszámnak képezzük az átlagát, ebből lesz a játékos adott szezonra vonatkozó pontszáma. A ligának semmiféle befolyása nincs a játékosok értékére."

Bár a világbajnoki szereplést követően nagyon erősen követelték a változást az osztrák jégkorong meghatározó alakjai, az új szezonban egy komoly változtatásra kerül sor az EBEL-ben, a nullapontos korhatárt 22-ről 24 évre emelik. "Ezzel akartuk lehetővé tenni a fiatal hazai játékosok akadálytalan váltását a Nationalliga és az EBEL között. Így az U24-es játékosok úgy tehetik meg ezt a lépést felfelé, és úgy lesznek bevethetők a legmagasabb osztályban, hogy az csapataiknak semmilyen összesített keretpontszámba nem kerül. Eddig is védtük ily módon a fiatal játékosokat, a szabály bevezetése óta a hazai fiatalok által a ligában szerzett gólok és asszisztok száma összességében meg is duplázódott."

(Más kérdés, hogy az intézkedésnek olyan hatása is lehet, amely újabb légiósok szerződtetését teszi lehetővé. Azokban a csapatokban, ahol vannak a meghatározó játékosok között 1988. január 1-je után születettek – ilyen például a Fehérvárban Sofron István, de számtalan példát lehetnek sorolni –, az ő 0 pontossá válásukkal nem feltétlen újabb fiatalok előtt nyílik szereplési lehetőség. De kétségtelen, hogy esélyhez jutnak azok, akik amúgy nem férnének be a játékoskeretbe, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban nagyon kevés ilyen játékos tudta bebiztosítani helyét csapata kezdő keretében, hiszen aki amúgy is fontos edzője számára, az 1–1,5 pontért is befért volna a keretbe. Ráadásul ez a szabály a rutinos hazai játékosok problémáját sem oldja meg, mert ezzel párhuzamosan érvényben maradt az a szabály, amely szerint a fiatal légiósok is nagyon alacsony értéken kerülnek be a keretekbe. – F. K.)

Erre példa Markus Peintner esete. A jellegzetes szakálláról ismert 30 éves csatár nyáron nem kapott profi szerződést, már meg is állapodott egy Nationalliga-csapattal, majd az utolsó pillanatban mégis szerződtette a Graz. Az elmúlt nyolc világbajnokságon az osztrák válogatottat erősítő hokis jelenleg ismét szerződés nélkül várja a szezont, mert 3,5 pontosként egyelőre nem számít rá egy csapat sem. És ugyanebben a cipőben jár Andre Lakos. "Biztos vagyok benne, hogy ezek a játékosok találnak maguknak klubot a hátralévő időben" – mondja erre Feichtinger.

Három éve volt egy csökkentés, akkor 65-ről 60-ra korlátozták a csapatok összeértékét, ráadásul már nem csak a meccsre nevezett játékosok számítottak, hanem a teljes játékoskeret. Ennek okairól is szó esett. "Kezdetben 65 pont volt engedélyezett a jegyzőkönyvben. Hogy a csapatok gazdálkodását segítsük, ezért lett legfeljebb 60 pontos a teljes keret. Tehát azokat a játékosokat is beszámítjuk, akik egy mérkőzésen nem lépnek pályára. Ezzel azt szerettük volna megakadályozni, hogy a játékosok a lelátón üldögéljenek. Ezzel a szabállyal mindenki, a keret összes tagja beleszámít az egészbe, és mindenki játszhat, ha nincs eltiltva."

A cikkíró felvetése szerint jelenleg megteheti egy csapat, hogy 15 légióst foglalkoztat, és a többiek mind 24 év alatti hazaiak. "Igen, ez elképzelhető. De a csapatok maguktól nem tesznek ilyet, egy sem játszik 15 légióssal. Egyre kevesebb légióst fognak a csapatok bevetni, mert korábban a klubok ezzel nem érték el a kellő sikereket. Hogy fognak ezek az intézkedések kinézni? A következő szezontól módosítani fogjuk az értékelés rendszerét. A játékosok szubjektív pontozása helyett a statisztikáik, az életkoruk és a korábbi állomáshelyeik alapján automatikusan generáljuk majd a pontértéküket. Van egy alapegyezség az EBEL-klubelnökök között, a 2012/13 szezontól intézkedéseket foganatosítunk annak érdekében, hogy még több fiatal hazai játékos játsszon a ligában, és a légiósok száma eközben lépésről lépésre csökkenjen. Ezeket a lépéseket szeptember harmadikán, az EBEL-közgyűlésen szeretnénk bemutatni az elnököknek, és egyelőre nem kívánok a nyilvánosság előtt vitázni az újításokról."

(A légiósszám csökkentése nyilvánvalóan a liga színvonalát is alacsonyabb szintre pozicionálja, ezért ennek mértéke nagyon lényeges kérdés lesz a megbeszéléseken, és látni kell, hogy a liga, a nemzeti szövetségek, valamint a csapatok érdekei egyáltalán nem esnek egybe. Ugyanakkor a légióslétszám bármilyen módon történő csökkentése egyértelműen a Fehérvár versenyképességét javítja, hiszen jelenleg a magyar bajnok alkalmazza a ligában a legkevesebb légióst, ráadásul ezek a légiósok a liga légiósátlaga alattiak, szemben például a hazai játékosok teljesítményével. A nullpontos határ U22-ről U24-re emelése a fentebb már említett észrevételek mellett fordítva is elsülhet, hiszen a nullpontos játékosok értékhelyére újabb légiósokat igazolhatnak a csapatok a 2011/12-es szezonban.)

Az EBEL-csapatok által foglalkoztatott légiósok a 2010/11-es szezonban:

A táblázatban a szezon során játszott összes külföldi játékost beszámítottuk. Nem minden csapatnál játszott egyszerre ennyi légiós, például a Jesenice kapust cserélt, de az elmúlt szezonban kevés példa volt arra, hogy légiós helyett légióst igazoljanak, bár a szabályzat megengedte, hogy a 60 pontos határ és/vagy a maximális játékosszám betelte után két helyen változtassanak a csapatok. A honosított oszlopban azok szerepelnek, akiket hazai játékosként vesznek számba, mert bár külföldön születtek és kezdtek el jégkorongozni, már rendelkeznek a csapat országának megfelelő állampolgársággal. Ilyen volt a Fehérvárban Holéczy Roger. A magyar bajnoknál ugyanakkor légiósnak számítottuk a magyar válogatottban már egyszer szereplő Mihály Árpádot és Nathan Martzt, mivel ők nem voltak állampolgárok, és az EBEL is 4 pontosként jegyezte őket. A Medvescaknál 21 olyan jégkorongozó játszott, akik nem Horvátországban tanulták meg a sportágat, de közülük csak 10-en nem kaptak még horvát útlevelet.