Szerdán Dél-Korea lesz juniorválogatottunk ellenfele a divízió 2-es világbajnokságon. Az eddig hibátlan magyar csapat a britektől 7-1-es vereséget szenvedett, de semmiképp sem lebecsülendő tudású ázsiaiak ellen is csak a győzelem megszerzésére koncentrál. Tovább után szokásos beharangozó videóinterjúnkat tekinthetik meg, és elolvashatják a Tajvanon dolgozó magyar edző, Kővágó Kristóf rövid elemzését is ellenfelünkről. A nap másik két mérkőzésén Kína Mexikóval találkozik, a britek a spanyolokkal játszanak, számunkra utóbbinak van nagyobb jelentősége, továbbiakat tudhatunk meg fő ellenfelünk erejéről.

"A két ázsiai ország, Kína és Dél-Korea jégkorongsportja nem hasonlítható össze – kezdte Kővágó. – A koreaiak sokkal szervezettebbek, jóval több pénzt áldoznak a sportágra. Tavaly láttam egyik egyetemi csapatukat. Szöulban játszottak edzőmeccset egy Ázsia ligás felnőtt csapat ellen (ez a legmagasabb szintű ázsiai liga, komoly hokisokkal és színvonallal – F. K.). Épp ott jártunk egy tornán a kölyökcsapatommal.

Nem voltak rosszak. Koreában egyetemi bajnokság is van, igaz, nem sok csapattal. Ez a liga arra epül, hogy Ázsiában hatalmas hangsúlyt fektetnek a tanulás fontosságára, és kis túlzással semmi mást nem csinálnak a gyerekek, csak iskolába járnak. A szülők anyagiasak, az lebeg a szemük előtt, hogy gyermekük minél jobb állást kapjon. Ezért nem engednek a gyereknek semmit, csak azt, hogy tanuljon reggeltől késő estig. Ezért a legtöbben egyetemre járnak, és inkább így szervezték meg a bajnokságukat. Mivel nincs sok játékosuk, ezért csak öt-hat egyetemi csapatuk van.

A koreai játékosok nagyon elszántak, sohasem adjak fel, megszállottan küzdenek minden korongért akkor is, ha már 8-0 az állás az ellenfélnek. Nagyon alázatosak, és sosem alattomosak. Ez a hátrányuk is egyben, hiszen nem ütközősek, testjátékuk sincs. Hiányzik belőlük az a csibészség, ami szerintem az eredményes játék egyik fontos feltétele.

Ők sem a technikás hokijukról híresek, nincs meg hozzá a játékintelligenciájuk, inkább a begyakorolt három-négy figurájukat erőltetik, nyugodtan mondhatom, sablonosak. Mindezt jó korcsolyázással és elszántsággal próbálják pótolni. A japánokhoz tudnám őket hasonlítani, de egy-két fokkal gyengébbek. Komoly gondot nem okozhatnak a magyar válogatottnak, de félvállról venni nem szabad őket."