Jégpályákat bemutató sorozatunkat – Miskolc után ígértük meg, hogy lesz ilyen – azokkal a létesítményekkel kezdjük, amelyekről tudjuk, hogy felújítás alatt állnak, vagy jövő év végéig tervezik rajtuk a modernizálást, netán ebben az időszakban építik őket. Emellett néhány szót szentelünk a kevésbé ismert pályákon folyó jégkorongos életnek is.

A székesfehérvári jégpályát 1977-ben adták át. Magyarország legelső állandóan működő fedett jégpályáját az 1990-es évek elején fokozatosan építették meg a nyitott pályatest fölé. A székesfehérvári csarnok befogadóképessége 3500 fő, 2009. április 1-je óta ifj. Ocskay Gábor nevét viseli. Az Alba Volán-csarnok felújításáról már többször írtunk, a munkák a menetrend szerint haladnak. A csőrendszert lefektették, a betonozást elvégezték, jelenleg a beton hosszú száradási idejét tölti, mint mondják, a szükséges 45-50 nap alapfeltétel, hogy egy jégpálya hosszú időn át megbízhatóan üzemeljen.

A fehérvári beruházást a meglévő betonszerkezeten végezték el, tehát a régi alapra építették az újat. Így a pálya szintje mintegy 15 centiméterrel megemelkedett. Nemcsak a csőrendszert cserélték ki, a hűtőtechnikai berendezéseket is. Levált az intézmény a csarnok melletti hűtőházról, ahonnan 30 éve kapta az ellátást. Az önálló rendszer működtetésétől jelentős energiamegtakarítást várnak. Az EBEL-előírások miatt egy másik területen is jelentős fejlődés várható szeptembertől.

A tervek szerint a következő két évben is jelentős beruházásokat eszközölnek az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnokban. Az előzetes menetrend szerint 2010-ben komoly szigetelési munkát végeznek, ehhez kapcsolódva többcsatornás levegőhőmérséklet-szabályozó rendszert alakítanak ki. Ennek következtében megszűnik az eddigi állapot, miszerint télen nagyon hideg, nyáron nagyon meleg van a csarnokban. 2011-ben remélhetőleg felépül egy második jégpálya a jelenlegi csarnok mellett, ami egyszerű fedelet is kap. Ez edzőpálya lesz, ami által mind a sportolók, mind a fehérvári közönség kényelmesebben, megnövekedett időben tud jégre lépni.

A jászberényi tanítóképző főiskola, pontosan fogalmazva a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kara területén két éve kezdődött a beruházás. A jégcsarnok tulajdonosa és üzemeltetője az oktatási intézmény, az épület is az ő területükön található. A központi költségvetésből épülő új jégcsarnokot három ütemre bontották. A tavalyelőtti első lépésben megépült a pályatest, tavaly végrehajtották a második ütemet, ennek ereményeképpen megépültek a kiszolgáló helyiségek, a lelátók, a tetőszerkezet tartópillérei, beszerezték a tető vázszerkezeteit. Ezek a ragasztott fa pillérek még nem kerültek a helyükre, mivel az idei pénzek még nem érkeztek meg. A teljes befejezéshez nagyjából 400 millió forint hiányzik, ez már a teljes technikai felszerelést és a légtechnikai berendezések árát is magában foglalja. A jászberényiek szerint ez az összeg a költségvetésben szerepel ugyan, de még nem kapták meg. A pálya a teljes befejezésig üzemel, télen jeget készítenek, nyáron görkorcsolyáznak, görhokiznak a betonon.

A városba kezd visszatérni a hokisélet, két amatőrcsapatnyi játékos edz rendszeresen, mintegy negyven fő. Vannak köztük egykori Lehel-játékosok és teljesen kezdők is. Az inline bajnokságban is elindultak. Komoly szándék mutatkozik az utánpótlás-nevelés újbóli beindítására, de ehhez el kell készülnie a fedett csarnoknak. Mivel Jászberényben kiemelkedő korcsolyázóélet van, itt is együtt kell élnie a korcsolyázás, a jégkorong és a közönség igényeinek. Remélhetőleg a Gyakorló Jégcsarnokénál szebb példát látunk majd erre. Az egykori Lehel-pályát gyakorlatilag felszámolták, 1977-től 2001-ig tartott a története. Helyén ma betonplacc virít, ahol extrémsportos élet alakult ki.

Tatabányán komoly beruházást terveznek az idei esztendőre. Az 1984-es átadást követően mára elavult, ammóniás hűtőrendszerüket kicserélik a kor követelményeinek és előírásainak megfelelő folyadékhűtős rendszerre. Ehhez a hűtéstechnika teljes cseréjére is szükség van, új kompresszor is érkezik. A beruházás nyáron elkezdődött. A régi jégfelújító gép szintén matuzsálem korúvá vált, ezért új rolbát is beszereznek. Strausz Béla 14 éve üzemelteti a jégpályát. A jégkoorngblognak elmondta, komolyabb tervei is vannak.

"Engedélyeztetés alatt van a jégpálya befedése. A tervek elkészültek, beadtuk a hatósághoz. A lehető legegyszerűbb tetőt húzzuk a pálya fölé, acélszerkezetben gondolkodunk, szendvicspanel-szigetelést kap. A jégcsarnokban minimális lelátó is helyet kap." A tatabányai fedett jégpálya ügye régóta húzódik, eddig minden kísérlet meghiúsult, remélhetőleg ezúttal valósággá válnak az elképzelések.

Az üzemeltető elmondása szerint a befedéstől kezdve igény szerint tudnak nyitva tartani, de a szezon hosszúsága jelentősen nem változik, mert a tapasztalatok szerint március közepe után jelentősen csökken az igény. Ezt több helyen is hallottuk, az elsősorban a közönség jégkorcsolyázását szolgáló nyitott pályák nyitva tartási idejét a tavasz érkezése nemcsak az időjárás, hanem az érdeklődés szempontjából is jelentősen befolyásolja. Ezért a felújítást követően a legfontosabb újdonság a korábbi nyitás, illetve a komolyabb jégkorongosélet kialakulása lehet. Mert bármilyen meglepő is, a mai napig létezik hokicsapat Tatabányán, mégpedig a Polipok. A játékosok jó része jár edzésre, és bár a magyar amatőrbajnokságokban nem vesznek részt, a tatai mag edzeni és játszani is átjár Dél-Szlovákiába. Ha helyben nincs jég, Érsekújváron edzenek, és a révkomáromi HC Hooligans színeiben részt vesznek a környék dzsungelligájában.

Az évtized elején még az OB II.-ben indult csapat egykori játékosa, a TF edzőit végzett Horváth Zoltán még az utánpótlás nevelésével is foglalkozik, igaz, hobbiszinten. "Heti kétszer edzenek a gyerekek, de ez nálunk csak a tömegsportszintet jelenti. Bárki jöhet, szívesen látjuk. Tíz srác jár le rendszeresen, ők alapokat sajátítják el. Bajnokságban nem veszünk részt, alkalmanként szervezünk mérkőzéseket, legutóbb például a Győri ETO HC-val játszottunk, sima tizest kaptunk tőlük. Jelenleg nem is szeretnénk versenyezni. Azt gondolom reálisnak, hogy ez a tíz srác felnőttként bármelyik amatőrcsapatban megállja majd a helyét. Komolyabb utánpótlás-nevelés akkor alakulhat ki, ha lesz fedett pályánk, és az üzemeltető továbbra is támogat minket."

A Városligeti Műjégpályán június 24-én letették a nagyberuházás alapkövét. A tervek szerint 2010 szeptemberére teljesen megújul a jégfelület, ismét az egész terület alkalmassá válik a jégkészítésre. A kiírás szerint helyet itt kap egy nemzetközi szabványméretű jégkorongpálya is. Az építkezés során újraépítik a központi műemlék épület világháborúban lerombolt szárnyát is, összesen 16 800 négyzetméter jégfelületet alakítanak ki. A hirdetmény szerint bandy Európa- és világbajnokságot kívánnak rendezni. 1937 januárjában itt rendezték meg az első magyar bajnoki, később rengeteg bajnoki és válogatott mérkőzésnek adott otthont a Liget. Az ötmilliárdos beruházás eredményeként jövőre egy újabb történelmi helyszínnel bővül a budapesti hokihelyszínek száma.

Újabbal, hiszen a NUSI ígérete szerint ettől a szezontól kezdve, szeptembertől a nap 24 órájában használhatják a jégkorongozók a Millenárison épülő, egyelőre sátorral, a következő évtől könnyűszerkezetes, dupla szigetelésű fedéllel borított jégpályát. Az 1896-ban épült Millenáris közepére 1955-ben építették meg a jégkorongpályát. A pálya később sátras fedést is kapott, ami egy viharban megsemmisült. Ezt követően a jégpálya az enyészeté lett, a helyén maradt betonplaccot legfeljebb kerékpárfocira használták az utóbbi időben.

A győri jégpálya helyzetéről bőségesen írtunk, a szegedi helyzetet is elemeztük, ők egy csodaszép rolbával gyarapodtak, amelyet Miskolcon üzemelnek be a hetekben.

Két kis méretű pálya építése várható a fővárosban. A korábban Veresegyházi Gepárdok néven szereplő csapat ma Gepárd Jégkorong Egyesületként működik. Az előző szezonban Óbudára tették át székhelyüket, saját mobil jégpályát építettek a Laborc utcában. Szeptembertől a Kalap utcai sportpályára költöznek, ahol 30x20 méteres pályát állítanak fel. Péter Róbert a jégkorongblognak elmondta, egy nagyobb, akár szabvány méretű pályában gondolkodtak, de nem találtak megfelelő területet. A távlati elképzelésük azonban továbbra is egy 60x30-as jégpálya.

A Gepárdoknál jelenleg 55 kisgyermek jégkorongozik, a csapat egyelőre a szupermini és a mini korosztályban indul a bajnokságban, de fokozatosan a nagyobb korosztályokban is részt kívánnak venni. Náluk igen hosszú lesz a szezon, szeptember első hetében már jég lesz a Kalap utcában, és miként idén a másik helyszínen, jövőre is május közepéig üzemben tartják a jeget. Komolyan készülnek az új szezonra, amíg nem lesz kész a saját pályájuk, augusztus 5-től kezdve az Icecenterben gyakorolnak. A Kalap utcában nemcsak a hokisok kapnak jégidőt, hanem a közönség is. És elképzelhető, hogy az óbudai óvodások és iskolások délelőttönként ingyenesen jutnak korcsolyázási lehetőséghez. A pályát az előző szezonban sikerült veszteség nélkül üzemeltetni.

Még mindig van esély arra, hogy Budapest hetedik kerülete jégpályával gazdagodjon. A 2008 júniusában nagy dérrel-dúrral beharangozott Százház utcai beruházás késik, mivel a kerület polgármestere február óta kényszerszabadságát tölti. A fővállalkozóként közreműködő Hérosz Zrt.-nél azt a tájékoztatást kaptuk, hogy tudomásuk szerint a kerület továbbra is a négymilliárdos beruházás mellett áll, és záros határidőn belül döntés születhet az építkezés indulásáról. Hozzátették, amennyiben szeptemberben meg tudják kezdeni a munkát, 2010 végéig átadják a Rekreációs Központot. Még a tervezés legelején felmerült, hogy nemzetközi szabványméretű pályát építenének, ám a tervekben már csak egy 20x30 méteres kispálya szerepel. Ettől függetlenül fontos helyévé válhatna ez a fővárosi hokiséletnek, elég csak a Pólus Center kispályájára gondolni. Az utóbbi két évben a Budai Bocsok csapata is bebizonyította, hogy nem kell nagy jégfelület a minőségi utánpótlás-nevelés beindításához.