Sokan az OB I.-es csapatok számának emelkedésében látják a magyar jégkorong fejlődésének egyik biztos útját. A jelenlegi hat csapat nem túl sok, de volt már ennél sokkal rosszabb is a helyzet. Debrecen évek óta többször és egyre komolyabban ígéri, 2011-ben elindítul a magyar élvonalban. Annak jártunk utána, mi várható abban a városban, ahol az országban másodikként nyílt fedett jégpálya, 1995-ben. Lippai Pált, a Tisza Volán SC jégkorongszakosztályának elnökét kérdeztük a szegedi hoki helyzetéről.

"Nekünk is a legnagyobb vágyunk, hogy első osztályú csapat működjön városunkban – vágott bele Lippai Pál a történetbe, de a gondolat folytatása korántsem volt optimista. – Ugyanakkor azonban számot kell vetnünk a realitásokkal. Sok víznek kell még lefolyni a Tiszán ahhoz, hogy OB I.-es csapatunk lehessen. Az OB I/B-ben idén is elindulunk, többek között olyan játékosokkal, akik az Újpestben játszottak, de ott nem kapnának lehetőséget az első csapatban. De nem ez lesz az az együttműködés, ami elvezet bennünket az élvonalbeli szerepléshez. Jelenleg évi 10 millió forint a szakosztályunk költségvetése, az első osztályhoz véleményem szerint minimálisan 80 millió forintra lenne szüksége a teljes szakosztálynak. A nálunk játszók teljesen amatőr alapokon művelik a jégkorongot, fizetni senkinek sem tudunk."

Szegeden nem vert gyökeret a jégkorong, annak ellenére sem, hogy 14 éve fedett jégpálya szolgálja a város jeges sportjait. A hokisok vezére szerint több sebből is vérzik ez a történet. Egyrészt a városban hatalmas a konkurencia. "Elsősorban a kézilabdára gondolok, ami roppant népszerű. Nálunk két évjárat alkot egy korosztályt, de kézilabdázni annyi gyerek jár, hogy születési évenként önálló csapatot tudnak indítani." Még ennél is nagyobb gondnak tartja azt, hogy jég csak októbertől márciusig van a csarnokban a műszaki feltételek miatt. "Hiába tartunk a tavaszi-nyári időszakban szárazedzéseket, ezek nem túl vonzóak a gyerekeknek, szétszélednek, és minden ősszel azzal kezdődik a felkészülés, hogy újra összeszedjük a fiatalokat. Korábban minden évben szerveztünk egyhetes nyári edzőtáborokat önköltséges alapon. Nagyjából 30 ezer forintos költséggel egy hétig jégen voltak a gyerekek nyáron is, de idén a szülők túlnyomó többsége úgy döntött, hogy nem tudják ezt vállalni. Hat hónapos jeges időszakkal ma már nem lehet erős utánpótlást nevelni. Mi mindig irigykedve figyeljük, hogy a többi fedett pályán jóformán csak az éves karbantartás idejére nincs jég."

A jégcsarnokot az önkormányzat működteti, és a használók vélemények szerint eljárt felette az idő. "Nyáron hatalmas költséget jelent a jégkészítés, és igazság szerint mi már annak is örülünk, ha az elavult kompresszorok kibírják októbertől márciusig az üzemelést. Ezen kívül a létesítmény szigetelése sem a legjobb, és nincs klímaberendezés sem, így télen a csarnok nagyon hideg, nyáron meg kegyetlenül meleg. Készült egy tanulmányterv a csarnok korszerűsítésére. Ez tartalmazta az épületgépészet megújítását és fejlesztését, a hűtés- és klímatechnikát, a szigetelés cseréjét, a palánk felújítását." Jelenleg ugyanis fából készült palánk fut körbe a jég körül Szegeden, és a kapuk mögött védőháló van. Ilyenm pályán ma már nem lehet felnőtt első osztályú mérkőzést rendezni. A korszerű csarnokokban műanyag a palánk, és rajta teljes hosszban plexi védőüvegezés található.

A fent említett fejlesztési program a tanulmányterv szerint mintegy 350 millió forintba került volna, az önkormányzatnak a hírek szerint ehhez nincsenek meg a forrásai. Még akkor sem, ha pályázattal a költségek nagyjából felére támogatást lehetne szerezni. "Így az marad, hogy lépésenként haladunk. Tavaly az önkormányzat vásárolt egy új jégkészítő gépet, de bennünket nem kérdeztek meg előtte a beruházásról. Az a gép alkalmatlan volt egy ekkora pálya karbantartására, kicsi pályákra lenne alkalmas, le is robbant a túlzott igénybevétel miatt. Most kaptunk helyette egy új gépet, amelyet jelenleg Miskolcon üzemelnek be az ottani csarnokban. Reméljük, egy-másfél hónapon belül Szegedre érkezik, és az új szezonban már használni tudjuk. A következő lépés a kompresszorok cseréje lehetne, ez becslések szerint 70-75 millió forintba kerülne."

A szegedi utánpótlás helyezete sem túl fényes, de az alsóbb korosztályokban van elég gyerek. "Jelenleg 30-35 mini és 20-25 előkészítő korosztályú játékosunk van, ők önálló csapatként indulnak majd a bajnokságokban. A nyári lemorzsolódások a kölyök és serdülő korosztályban már nagyon komolyan éreztetik hatásukat, 8-10 játékosunk van ebben a két korcsoportban. Megpróbáljuk őket kölcsönadni más egyesületeknek, hogy versenyezni tudjanak, és ne hagyják abba. A néhány ifjúsági korú játékosunk az OB I./B-s csapatunkban játszik már." Az edzéseket egy főállású és két mellékállású edző irányítja. "Egykori játékosunk, Kalocsa László felel a szakmai munkáért. Ő már korábban is mondta nekünk, hogy néha jót tesz egy csapat életében a váltás, és úgy érzi, ennek eljött az ideje. De elég nehéz bárkit is Szegedre csábítani. Próbálkoztunk külföldi edzővel, Nikola Dujmovics, szabadkai edző dolgozott egy ideig Szegeden, aki nagyon lelkes volt, de a nyelvi problémák miatt az amúgy is kevés edzés jelentős része azzal telt el, hogy a gyerekekkel megértesse, mit kér tőlük. Egy éve próbáltunk idecsábítani egy volt újpesti játékost, aki a játék mellett edzősködött is, de ő végül a Budapest Starsba ment."

Szegeden négy jeges szakosztály osztozik a csarnokon a nagyközönséggel. A jégkorongozókon kívül van két gyorskorcsolya- és egy jégtáncszakosztály. A pályát délelőttönként iskolai korcsolyaoktatásra használják, hétfőtől csütörtökig délután és este a három sportág kap jeget. Péntekenként délután fél négytől már közönségkorcsolyázás szerepel a jégcsarnok programjában, ahogy szombaton és vasárnap egész nap is. "Hétvégén csak akkor kapjuk meg a csarnokot, ha mérkőzésünk van, és akkor is csak a mérkőzések idejére. A közönségkorcsolyázás az önkormányzat fő bevételi forrása, különösen a péntek esti jégdiszkók nagyon népszerűek, így nem mondanak le a hét utolsó három napjáról."

Tisztában vannak vele, az előrelépéshez növelni kell a költségvetést, ezért új szponzorokat kell találniuk, de az is tisztán látszik, hogy az önkormányzat nagyobb szerepvállalása is elengedhetetlen lenne. "Ezek mellett mindenképpen ki kell szélesíteni az utánpótlásbázisunkat, de ehhez több jégidő és több edző kell, ami szintén pénzkérdés. Egyszerűen kevés ez az egyetlen pálya egy ekkora városban. Az itt ugyancsak népszerű vizes sportágakban, úszás, vízilabda, is akkor történt értékelhető javulás, amikor elkészült az új versenymedence az uszodában. Szükségünk lesz egy új jégpályára, ha a jeges versenysportokban is előre akarunk lépni."