Forrtak az indulatok az OB I.-döntő második meccse után. Az UTE-edző a játékvezetőt kritizálta, az Alba Volán trénere saját játékosainak egy részét minősítette gyengének, elsősorban hozzáállásuk miatt. Jönnek a szokásos nyilatkozatok, bónusznak videó.

Pék Györgyöt, az UTE vezetőedzőjét arról kérdeztük először, mit mondott az öltözőben a mérkőzés után. "Gratuláltam a sráconak, hogy kitették a szívüket-lelküket a pályára, hogy maximális energiabedobással küzdöttek, és taktikailag is jól dolgoztak. Győztes meccs lehetőségét vettek el tőlünk a játékvezetők. Ha nem nyúlnak bele, legrosszabb esetben is döntetlennel hozzuk a meccset, utána pedig már bármi lehetett volna. A bírók 3-2-es vezetésünknél döntő módon befolyásolták a mérkőzést. Ez megengedhetetlen. Zlochát, majd Sikorcint kétszer is teljesen alaptalanul állították ki. Ha valaki visszanézi a videót, megállapíthatja, hogy igazam van. Az előnyöket hamar gólra váltotta a Volán.

A csapat a játék minden elemében felnőtt a mérkőzéshez. De ezt a nyomást egyszerűen nem tudtuk elviselni. Ha lenne négy sorunk, esetleg túl tudnánk tenni magunkat még ezen is, de hát nincs. Ma mindenesetre nagyon közel voltunk a győzelemhez. De hát ilyen a sport. Sajnos ezek a magyar bírók tudat alatt annyira félnek, hogy a Volán ellen a kétest meg sem adják, ellenünk meg gondolkodás nélkül befújják. Láttam már pár ország bajnoki döntőjét, ezek 3-4 kiállítással le szoktak menni. A bírók nem nyúlnak bele a játékba, csak végszükség esetén. De ha már szigorúskodunk, akkor azt is észrevehetnénk, hogy Zlochát négyszer rálökték izomból a palánkra hátulról, egy kiállítás sem volt. Amikor ő kapaszkodott bele az ellenfél hónaljába, majd az ellenfél visszafogott és elesett, habozás nélkül kiküldték két percre. Ami nem teljesen egyértelmű, azt nem szabad befújni. Vagy amikor Sikorcint egy bulizás után túlzott keménységért leküldte Kincses, hát a világ röheje volt. Nehéz így motiválni a játékosaimat, hogy bármit is csinálnak, nem nyerhetnek.

Vasárnap is látszott, kondicionálisan jól fel vagyunk készülve. Amíg nem vezetett a Volán, három sorral játszottunk. Onnnantól két sorral mentünk, és egyáltalán nem látszott rajtunk a fáradtság. Muszáj volt két sorral nyomni, mert a harmadiktól nem tudom elvárni, hogy egyenlítsen a végjátékban. De döntetlennél is fent voltak a jégen a fiatalok."

Az elhangzottak után megjegyeztük a Megyeri útiak vezetőedzőjének, hogy ezek szerint remekül uralkodik idegein, mert semmi jelét nem adta annak, hogy belül robban. "Elég hosszú ideje állok a kispadon, sokat fejlődtem. Ha én is elkezdek hisztizni, átragad a játékosaimra, akkor átmegy az egész csapat csürhébe, és vége a meccsünknek. Akkor majomparádé lesz az egészből. Nem engedhetem meg, hogy éles szituációkban érzelemből döntsek. Racionális és szakmai döntéseket kell hoznom. Az érzelem nem jó tanácsadó. Tényleg az egész szezonban nem foglalkoztam a játélvezetőkkel, de ma ezt el kellett mondanom. Hideg fejjel, egy-másfél órával a mérkőzés után is így gondolom."

Énekes Lajos, az Alba Volán megbízott vezetőedzője is mérges volt. Saját játékosaira haragudott. "Vasárnap két nem jó harmadot láttam. Az első mérkőzés után illett volna okosabbnak lennünk. Olyan teljesítményeket láttam a csapatunkban, amelyek elgondolkodtatóak. Jó páran nem úgy készültek fel a mérkőzésre, ahogy kellett volna.

Ilyen játékkal ötgólos vereséget szenvedtünk volna az EBEL-ben. A problémákat rendezni kell a hétfői edzésen, elképzelhető, hogy a sorokban átalakítást hajtok végre. Öt mérkőzést játszottunk az OB I. rájátszásában, és van a csapatomban négy-öt olyan játékos, akik nem tudták igazolni, miért vannak a válogatott keretében. Azt sejtem, az UTE nemigen játszott a szezon során jobban, mint a vasárnapi mérkőzés első két harmadában. Láttam olyan teljesítményeket a liláknál, amelyek válogatott színvonalúak voltak. Nálunk többen is gyengélkedtek. Ismerem a halványan játszó hokisaim képességeit, tudom, milyen teljesítményre képesek. Ennek alapján mondom, hogy még a most csúcson játszó UTE-játékosoknál magasabb szinten is képesek játszani.

Az UTE mindent megtett, még javítani is tudott a pénteki játékán. Már nem csak a védekezésben jeleskedtek, a támadásokat is jól építették fel. A második harmad közepétől három sorral játszottunk, egy-két cserével. Sofron István a mérkőzés után az öltözőben figyelmetlensége miatt belelépett egy korcsolyába. A lábát helyben összevarrtuk, reméljük, ez nem fogja zavarni a korcsolyaviselésben. Ezek után azt mondom kis túlzással, bárcsak annyira mindent megtettünk volna egy szép győzelemért, hogy emiatt sérültünk volna meg. Messze voltunk vasárnap ettől."