Súlyos vereségeket szenvedett ifjúsági válogatottunk. Olyan csapatoktól, amelyek közé tartozni igyekszünk. Okokat kerestünk, ilyeneket találtunk: csapnivaló szabályok, rossz rendszerek, fura felfogású csapatok. Van véleményünk egy-két dologról.

Kezdjük azzal, hogy új helyzettel kell megbirkóznia a magyar szövetségi kapitánynak. Legtehetségesebb, legjobban menedzselt játékosaink jelentős számban rajzanak szét a világban. A most számba vehető 1990/92-es korcsoportból mintegy tizenöt potenciális kerettag külföldön játszik. Ez a fejlődést biztosítja, de a válogatást megnehezíti, főleg a jelenlegi felmérő edzőtáboros szisztémában. De egyelőre ne boncolgassuk a kérdést, hogy külföldön játszó fiataljaink közül ki és miért nem jön haza erre az eseményre.

Folytassuk inkább a magyar ifjúsági bajnoksággal, hiszen az itthon maradottaknak itthon kell fejlődniük. A juniorbajnokság megszűntével szinte ez az egyetlen versengés, amiben részt vehetnek. És ezen a ponton méhkasba nyúl az ember.

A szövetség hivatalos honlapján minden adat részletesen elérhető. Felfoghatatlan dolgokat találni a versenykiírásban. A szeptembertől január végéig tartó alapszakaszban a hét induló csapat hihetetlenül keveset, összesen 12 (azaz tizenkét) fordulót játszik. Decemberben például az Alba Volán és az NZ-Stars sem lépett pályára. A Dunaferr egyszer. Még nagyobb baj, hogy a jobb csapatok számára a 12-ből 8 mérkőzés értékelhetetlen a gyenge ellenfelek miatt. Az NZ-Stars eredménysora a 4-7. helyezettekkel szemben: 7-2, 10-3, 18-1, 25-3, 19-1, 14-0, 9-2, 16-2. Az alapszakasz már véget ért, százszázalékos teljesítménnyel zárt a Dunaferr SE, rajta kívül az NZ-Stars és az Alba Volán folytatja a küzdelmet a bajnoki címért. 

(Mellékszál, de fontos: a Bp. Stars utánpótlásvonalon szorosan együttműködik azzal az érsekújvári csapattal, amellyel a felnőtt között az FTC, innen van az NZ-Stars elnevezés. Hat különböző korosztályban játszanak a fiatalok a szlovák bajnokságban, igaz, az idősebbeknél mérkőzésenként legfeljebb három játékos. Ezzel párhuzamosan szerepelnek a magyar pontvadászatokban is.)

A kettévágott mezőnyű playoffban a csapatok az egymás elleni mérkőzések eredményeit magukkal viszik. A felsőházban két teljes kört játszanak, ezt követően az első két helyezett mérkőzik a bajnoki címért, amelyhez csupán két meccset kell nyerni. A finálé első találkozójára március 11-én kerül majd sor a kiírás szerint. Ez azt jelenti, hogy a két legjobb magyar ificsapat maximum 23 mérkőzést játszik a 2007/08-as szezonban.

A Dunaferr a rájátszás elején tovább növelte alapszakaszos fölényét. Az első két meccsén mindkét riválist megverte, így 13 pontos előnnyel áll a táblázaton. Nem jelent nagy kockázatot megállapítani: ők már döntőbe jutottak.

Az előző évben a Dunaferr éppen a Bp. Starsszal közösen indított csapatot, amely a végén az Alba Volánt múlta felül. Igaz, akkor még volt juniorbajnokság is. Ami tehát ebben az évben nincs, és ebből rengeteg probléma, konfliktus fakad.

Nyáron a juniorbajnokságra két egyesület küldte el nevezését a szövetségbe: az UTE és az SC Csíkszereda. Nyilvánvaló volt, hogy így nincs értelme a bajnokságot kiírni. Szinte hihetetlen, de ebben a korosztályban összesen hetven-egynéhány magyar fiatal korongozik.

A szövetség és az érdekelt klubok keresték a megoldást, annak érdekében, hogy ezeknek a fiataloknak játéklehetőséget biztosítsanak. Közülük ugyanis jó néhányan nem kaptak szerződést felnőttcsapatnál, így félő volt, hogy végleg kikopnak a sportágból. Arra jutottak a felek, hogy hadd szerepeljenek az ifjúsági bajnokságban azok, akik más módon nem tudnak rendszeresen játszani. Ezért mérkőzésenként három 1989-es és két 1988-as játékos (az idei bajnokságban az 1990/91-esek a főszereplők) szerepeltetésében állapodtak meg. A versenykiírás ennek megfelelően készült el.

Sajnálatos módon a szövegezésbe hiba csúszott: a passzusok közül kimaradt az, amely szabályozta volna, hogy a túlkorosok milyen esetben szerepeltethetőek. Nyilván az lett volna logikus és korrekt, ha azok, akik felnőttcsapatban lehetőséghez jutnak, az ifiben nem játszhatnak. Így jogilag bárki pályára küldhetővé vált.

És pályára is küldik őket. A két nagy csapat az alapszakaszban folyamatosan játszatta juniorválogatott játékosait, akik az OB 1-ben is rendszeresen meccseltek. Már ez sem nevezhető üdvös megoldásnak. Igazán komolyra azonban a rájátszásban fordultak a dolgok, amikor a találkozókon a felnőtt válogatott játékosok is megjelentek. Azt kell mondani, róluk nem lehet állítani, hogy máshol ne kapnának lehetőséget.

A dunaújvárosi Galanisz Nikandrosz 31 OB 1-es meccsen szerepelt ebben a bajnokságban, tagja volt a juniorválogatottnak, elutazott Hollandiába a felnőttekkel. A szezon során nemzetközi kupameccsen is szerepelt a Kontinentális Kupában. A fehérvári Sofron Istvánt sem fenyegette a munkanélküliség. 38 EBEL-, 8 OB 1-meccs mellett szintén junior- és felnőttválogatott, az ifi alapszakaszban egyáltalán nem szerepelt.

További példák (Erdélyi P., Németh P.) részletezése helyett állapítsuk meg: zátonyra futott az alapgondolat. Szögezzük le: ilyen kaliberű játékosok szerepeltetése az ifibajnokságban még akkor is erősen megkérdőjelezhető, ha történetesen ifjúsági korúak. De ezek a derék fiúk juniorkorúak, felnőttbajnokságban játszanak, közülük többen nagy eséllyel felnőtt világbajnoki résztvevők lesznek. Mint ahogy az alapszakaszban sem volt, most, a rájátszásban sincs semmi keresnivalójuk az ifik között. Tisztázzuk gyorsan: a játékosokkal semmi bajunk ez ügyben. Ők ott játszanak, ahol a vezető és az edző szerepet szán nekik.

Látva a kialakult visszás helyzetet Kovács Zoltán, az MJSZ főtitkára más lehetőség hiányában levélben fordult a klubokhoz, és kérte őket, hogy ne a szabály betű szerinti értelmezése alapján, hanem az eredeti szándéknak megfelelően folytassák a bajnokságot. Kérése eredménytelennek bizonyult. Ezek után a Bp. Stars a szövetség elnökségi ülése elé terjesztette szabálymódosítási igényét, ám azt elutasították; az eredeti kiírás marad életben a bajnokság végéig. Módosítani a nyár folyamán lehet.

Nyilvánvalóan kell is. Nem jó az a szabály, aminek következtében a 16-18 évesek küzdelmét 20 éves nagyválogatottak döntik el. Sok megoldás lehet, vissza lehet hozni a juniorbajnokságot, lehet kötelezni a klubokat tartalékcsapat felállítására, de ez a jövő. A jelen az, hogy azok a jégkorogozók, akik érdekében a visszajátszásos szabály született, nem kapnak lehetőséget, mert helyükön stabil első osztályú társaik küzdenek. Az ifibajnoki címért.

A jégkorongblog a fentiekről megkérdezte Azari Zsoltot, a dunaújvárosi csapat ügyvezetőjét. Megtudtuk, a rájátszás további mérkőzésein is szerepelni fognak a túlkoros játékosok. Azari nem érti a Bp. Stars mozgolódását ebben a témában. Elmondása szerint 20 éve így játszanak. Nem lehet úgy versenyezni, hogy egy megalkotott szabályt módosítani akar az, aki számára éppen hátrányos, mondta. A Dunaferr erős bajnokságot szeretne, a szabályoknak megfelelőt, és az edző a lehető legjobb összeállításban fogja játszatni a csapatot. Az ügyvezető hozzátette: ha nem lesz győzelmi kényszer, akkor azok is játszani fognak, akik eddig kevés lehetőséget kaptak.

Erről tehát egyelőre ennyit.

Ám a cikkünk közlése előtti pillanatokban újabb nehezen magyarázható eset történt. Nem célunk az újvárosiakat ekézni, de a történet hasonló az ifikéhez. Az OB 2-es bajnokság elődöntőjében a Dab.extra.hu-Jégtörők csapata a MAC-ot fogadta. Az alapszakaszban a MAC kétszer nyert, az elődöntő első meccsét pedig csak büntetőkkel hozta a Dab. A hazaiak úgy gondolhatták, erősítésre van szükségük. Mivel az OB 1-es csapatból többeket neveztek a másodosztályba, érdemes volt szerepeltetni őket is. Magosi, Mestyán, Pozsgai és Jonkl stabil első osztályú játékosokká váltak idén, de most elővették őket. Kell-e mondani, hogy az alapszakaszban egy alkalommal sem léptek pályára. A Jégtörők 7-3-ra nyertek. Hétből négy gólt az első osztályúak lőttek.

A másodosztályú bajnokság szerintünk azért van, hogy másodosztályú játékosok, esetleg az OB 1-ből kiöregedettek, netán az ifiből kinőtt játékosok játsszanak. Semmiképpen sem másért. Vagy az OB 2 lehetne akár a felnőtt csapatba bekerülni nem tudó ifik és juniorok esernyője, ha már nincs junior- és tartalékbajnokság. Mindazonáltal a fenti eset fakadhat abból is, hogy a Dunaferr nemcsak erős ifibajnokságot, hanem erős OB 2-t is szeretne.

Összegzésül marad a kérdés: biztosan fontos annyira az ifjúsági és az OB 2-es első hely, hogy felnőtt és junior válogatottak bevetésével kell megszerezni?