HTML

Jégkorong

A világ legjobb sportja a határokon innen és túl, és mindenütt, ahol van.

Címkék

ahl (66) alba volán (453) átigazolások (243) ausztria (86) a csoport (408) bajnokok ligája (42) bajnokság (226) bajnokságok (82) bartalis (53) bp. stars (52) brassó (64) briancon (72) cortina (67) csehország (98) dab (43) dab.docler (315) divízió 1 (231) divízió 2 (49) döntő (128) ebel (1139) eht (76) eihc (93) elitserien (49) énekes (363) extraliga (59) fehéroroszország (50) fehérvár (609) felkészülés (183) felkészülési mérkőzések (182) finnország (145) fotók (45) franciaország (73) ftc (213) gömöri (43) hári (76) hc csíkszereda (85) hetényi (70) horvátország (40) hsc csíkszereda (87) ifjúsági (285) iihf (80) inline (109) interliga (44) játékvezetők (64) jégkorongmagazin (51) jesenice (42) junior (90) juniorok (200) kanada (97) khl (663) kóger (82) kölyök (55) kontinentális kupa (104) ladányi (105) légiósok (131) ljubljana (46) magyarország (561) magyar kupa (80) miskolc (187) mjsz (143) mol liga (975) nationalliga (132) németország (46) nhl (1598) női (96) nők (127) norvégia (45) ob 1 (173) ob i. (206) ocskay (107) olaszország (68) olimpia (119) olimpiai selejtezők (85) oroszország (132) pakk (41) playoff (137) primeau (55) rájátszás (360) románia (119) sator (53) sc csíkszereda (107) serdülő (78) sport tv (42) stanley kupa (40) steaua (41) svájc (77) svédország (161) szavazás (57) szavazások (43) szélig (75) szlovákia (193) szlovénia (105) szuper (107) thurston (43) u16 (61) u18 (291) u20 (168) ukrajna (57) utánpótlás (122) ute (185) válogatott (984) vasas (53) vas jános (111) vb (1471) videó (148) videók (494) világbajnokság (107) winter classic (51) Címkefelhő

Atlanta nem hokiváros

2008.10.11. 12:33 quitz

Quitz, a Bodicsek szerzője Amerikában járt, amíg az NHL Európában. Ha már ott volt, eljutott egy NHL-előszezonmeccsre. És megosztja élményeit a jégkorongblog olvasóival.

Nem mondhatnám, hogy a világ legizgalmasabb dolga egy előszezonmeccs. Csak a körítés és az ár ugyanaz, a hangulat nem. Legközelebb már élesre megyek, de az igazi álom egy kupadöntő 7 meccse.

Nyáron az ínséges időket a Game 7 Collection című DVD dobozzal ütöttem el. Ebben az utóbbi évtizedek legizgalmasabb Stanley Kupa-döntőinek hetedik mérkőzéseit gyűjtötték össze. A legeslegizgalmasabb a Madison Square Gardenben tartott mindent eldöntő volt, amelyet a Vancouver Canucks ellen játszott az akkor több mint fél évszázada nyeretlen New York Rangers. A DVD a vágatlan közvetítést adja, gyönyörű dauerokkal és hatalmas válltömésekkel a közönség soraiban. A himnuszból egy mukkot sem lehet hallani. Áll a jég közepén egy jól öltözött, becsületes énekes, akinek a hangját teljesen elnyomja az örjöngő tömeg. Na, ilyennel nem szabad melegíteni egy felkészülési mérkőzésre.

A NHL-szezonon kívüli kalandjaimat két részben követhették a Bodicsek olvasói. A várakozásoknak megfelelő volt a meccs. Megvolt, pipa. Az Atlanta Thrashers  játszott a Nashville Predatorsszal. (Figyelem! a thrasher nem szemetes, hanem egy  Atlantában honos madár.) Az előzetes esélylatolgatások az amerikai osztályzási rendszerben egy kettes alának megfelelő D+-szt ítéltek az Atlantának. Nem véletlenül.

Atlanta ha valamiről, akkor inkább az Elfújta a szél című regényről, a baseballcsapatáról (Braves) vagy a kosárcsapatáról (Hawks) híres. A városnak 1972-80 között a Flames volt a hokicsapata, amely később Calgaryba költözott. 1997-ig kellett várni az új franchise-ra, amely tízéves évfordulóján egyetlen egyszer be is jutott a rájátszásba. Meghatározó játékosai egyre-másra elhagyják. Bobby Holik a New Jerseyben, Marian Hossa a Detroitban folytatja pályafutását. Két közepesen fényes állócsillaguk a 36 éves orosz szélső, Vicseszlav Kozlov ,és a 25 éves orosz Ilja Kovalcsuk. Kovalcsukot 2001-ben 1/1-es draftként választotta a Thrashers. Ő volt az első 1/1-es orosz. Azóta is a közönség kedvence, alig lehet más mezt látni a lelátón és a stadion környékén. Van, aki orosz válogatott mezben, van, aki All Stars-mezben, és van, aki Ak Barsz Kazany-mezben viseli Ilja számát. Akikkel még helyben megismerkedtem, az az ifjú Zach Bogosian, az örmény származású 1/3-as idei draft. Támadó szellemű védő, amire eléggé rászorul a csapat. Ügyes fiú, ebben a Thrashersben simán meg is ragadhat további farmoltatás nélkül. A másik bemutatkozó ifjú a cseh Pevelec kapus volt, akit a harmadik harmadban cseréltek be 4-2-es vezetésnél, és hamar bekapott három gólt.

A meccs azért nem volt pocsék. Az iram még az alsóházban is sokkal gyorsabb, mint amit itthon (akár az EBEL-ben) megszoktunk. A tét nélküli meccsen is van rendesen hajtás és bunyó. A sok sorvariálás, kísérletezgetés miatt azonban mégsem tűnik szuperhősök csatájának. A közönség elsősorban a türelmetlen bérletesekből, és egy-két északról vagy Európából odavetődött sportrajongóból állt. Kis jóindulattal negyed ház volt. Gyászosan festett, de így sem fértek volna be a nézők egyetlen magyar csapat csarnokába sem.

A körítés fantasztikusan profi volt. Ismerik azt a bajszos bácsit, aki sídzsekiben kijön visszarakni a kaput a helyére egy fúróval? Itt ez hat alig ruhás cheerleader volt. Istenien állt a kezükben a hólapát. A szünetben két szerencsés utazhatott a Zambonin (Spiller István kedvéért: Rolba; más néven hókotró), amíg az a jeget javította. Az óriás kivetítőn minden helyzet ismétlését meg lehetett nézni, és gól esetén egy régi Oscar-díj-átadó közönsége tapsolt felálva a csapatnak felvételről. Bunyó után filmklasszikusok verekedtek a kivetítőn. Talán nem is véletlen a főhajtás, a Phillips Arena egybe van építve a Turner csoport (CNN, Cartoon Network, Turner Classic Movies) székházával.

Ami klassz lehet a negyed házban, hogy könnyen lehet jó helyet kapni. Én a hazai csapat cserekapusa mellett ültem. Köztünk a plexi és Atlanta legvidámabb sorsú rendőre. Családias volt. Nem lesz idén sem az év meglepetéscsapata a Thrashers, de azért nyomokban összeszedettséget mutattak. A félgőzzel hajtó Predators az első harmadban sokkal meggyőzőbb volt. Tőlük igazán csak Joel Wardra emlékszem, mert igen könnyű kiszúrni egy fekete jégkorongozót.

A hokiközönség Amerikában is kedves népség. Szívesen beszélgetnek, és kifejezetten lekötelezettnek érzik magukat attól, ha megtudják, egészen Európából jöttél, és nagy izgalommal várod a mérkőzést. És ez nemcsak egy olyan elfuserált csapat megszomorodott rajongóira igaz, mint a Thrashers. Ugyanez volt Minneapolisban is. A jégkorongrajongó az USA-ban is csak elnyomott kisebbség, barátai számára tiszteletre méltó csodabogár. Különösen igaz ez délen. Atlantai szállodámban a pultos lány majdnem a nyakamba ugrott, amikor megtudta, hogy hokimeccsre készülök.

Azt hiszem, az ilyen rajongók lennének a legnagyobb vesztesei annak a javaslatnak, ami az ESPN Magazine legutóbbi számában jelent meg. Miszerint csak olyan városnak lehessen NHL csapata, amelyben befagynak télen a tavak. A felvetés nem teljesen nonszensz. A hoki nem a Santa Monica-i strandon lebarnult szörfös srácok bulija. Sokkal inkább a minnesotai hat hónapos télben megedződött srácok örömbe fordított sorsa. Én persze ebből a sorsból keveset láttam, mert Minneapolisban csak egy NFL-meccsre jutottam el, amiről szintén született beszámoló.

Péntek hajnalban elindult a rendes szezon, amely sokkal izgalmasabb lesz az előszezonnál. Mindjárt egy igazi hoki-csocsó klasszikussal kezdődött: Detroit vs. Toronto. Aztán a második játéknapon nyert a Thrashers. Jó szórakozást mindenkinek.

A képekre, vagy ide kattintva jön a többi kép.

Szólj hozzá!

Címkék: beszámoló nhl offseason atlanta thrashers nashville predators

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.