Elérkezett az értékelés ideje. Szövegesen-elemzősen-érzelmesen sokat írtunk a vb-ről. Ezúttal a számokon keresztül kutatjuk a magyar válogatott sikerének kulcsát. Két részt tervezünk. A mostaniban az aktuális világbajnokságot pásztázzuk végig, a következőben az elmúlt nyolc évet, az első nagy sikertől a mostani fantasztikusig, átfogóan.

Kezdjük tehát a szapporói szerepléssel. Elöljáróban annyit, alig találunk szempontot, amely szerint nem mi voltunk a legjobbak. Nem leszünk restek végigsorolni mindet.

Kezdjük a csapatmutatókkal. Első helyen végzett a magyar válogatott, és ezzel divízió 1-es világbajnok, feljutott az A csoportba, hetven év után a legjobbakkal szerepel egy mezőnyben. Ezt nem lehet elégszer leírni.

Lövés, gól. Mind az öt meccsünket megnyertük, a legtöbb gólt lőttük (22), a legkevesebbet kaptuk (7). Lövési hatékonyságunk a legmagasabb (11,7%), mi találtuk el legtöbbször a kaput (188).

Kiállítások. Bár az emberelőnyök számához (31) viszonyított eredményességben Japán megelőzött minket (22,58% a mi adatunk), a ténylegesen előnyben töltött percek számához képest mi voltunk a leghatékonyabbak, 6 perc 1 mp előny kellett egy gólhoz (7 ilyet szereztünk). A hátrányok kivédekezését magasan nyertük, mindössze két gólt kaptunk 28 büntetésünkből. Összesen majdnem 46 percet voltunk kisebb létszámban a pályán. Ez nem akármi. Ha egyben játszottuk volna le, kétszer több mint egyharmadnyi játékot bírtunk ki volna ki emberhátrányban kapott gól nélkül. A hivatalos kivédekezési statisztika ehhez képest semmitmondó, de jól néz ki: 92,86%.

Emberhátrányból kétszer voltunk eredményesek, ez is nagy dolog. Rajtunk kívül csak Litvánia és Ukrajna volt erre képes egy-egy alkalommal.

Kapusainkat is dicséret illeti. 136 lövés érte kapunkat, 7 talált utat a hálónkba. Szuper szinte minden ember által foghatót védett, Hetényi pedig továbbra sem kapott gólt a válogatottban. Kettejük átlagos 94,85%-os mutatója kimagasló teljesítmény.

Magyarország nyerte a sportszerűségi versenyt is. A legkevesebb büntetést kaptuk (72 perc). Fontos adalék, hogy a hat csapat közül egyedüliként egyszer sem ítéltek ellenünk fegyelmi büntetést. Az ukránokat nálunk tízzel kevesebb kétpercessel sújtották, de ők négyszer 10 perces, kétszer 20 perces, kizárásos büntetést érően viselkedtek.

Váltsunk egyénekre. A tornán a legjobb csatár díját Palkovics Krisztián kapta. A kanadai táblázat első három helyét magyar játékos foglalja el. Ladányi Balázs 9 ponttal nyert (2+7), mögötte Palkovics Krisztián végzett (6+2=8), Vas Márton (4+2=6) a japán Mitanival megosztott harmadik helyet ért el. Gólkirály Palkovics, 6 góllal, második, holtversenyben Vas Márton 4-gyel (őt egyesek szerint Mitani kevesebb lövése miatt megelőzi, de ez mindegy is, hagyjuk). A legtöbb gólpasszt természetesen Ladányi adta, 7-et. A bulielhozataloknál Holéczy harmadik helye számunkra győzelemként értékelendő, 64%-a mögött 56 megnyert, 32 vesztett párharc áll.

Plusz-mínusz mutatókban rávertünk az egész mezőnyre. Sille Tamás, Ladányi, Vas M. áll a dobogón, sorrendben 7, 6, 6 számokkal nevük mögött. Hihetetlen, de tele vagyunk játékosokkal, akik mínuszegyenlege 0, azaz nem kapott a válogatott gólt az egész torna során olyankor, amikor pályán voltak. Sille, Vas M., Ocskay, Peterdi, Vaszjunyin és Hetényi tartozik ebbe a körbe. Rajtuk kívül az egész mezőnyből hárman mondhatják el ezt magukról, két ukrán és egy japán.

A legfegyelmezetlenebb játékosok listáján viszont nem vagyunk az élmezőnyben, és ez jó hír. Három védőnk, Horváth, Tokaji és Szélig 5-5 kisbüntetéssel a 9-14. helyen végzett, ez nem sok tőlük. És mégis a legtöbb a csapatból.

A kapusoknál azokat értékelik, akik legalább a játékidő 40%-át a jégen töltik. Így csapatonként általában egy név szerepel a listán. Szuper Levente megnyerte Karpenkóval folytatott különversenyét. 116-ból 109 lövést hatástalanított, azaz 93,97%-kos hatékonysággal védett. Karpenko az első négy találkozón 3 gólt kapott, ellenünk 4-et. Ez is dicséri csatáraink teljesítményét. Hetényi Zoltánt is említsük meg, aki a horvátok ellen 20-ból 20-at védett. Többet nem várhatunk tőle, a maximumot hozta.

Legyen negatívumról is szó. Elgondolkodtató, hogy egyetlenegy védőnk sem szerzett gólt. Van tehát min javítani.

A fenti adathalmazból mindazonáltal egyértelműen kiviláglik, hogy válogatottunk felülmúlta a mezőnyt. Nemcsak eredményben, hanem a játék minden elemében. Ez tovább emeli a siker értékét. Még egyszer, de nem utoljára: köszönjük, fiúk.