Szeptember 15-én lejárt a társaságiadó-kedvezményekre (TAO) vonatkozó pályázatok beadási határideje, megírtuk, hogy a jégkorongsport 2,2 milliárd forintot igényelt. A programban az öt látványsportág képviselői vehetnek részt, 1200-1300 közötti pályázat érkezett be – jó közelítéssel sportágankénti bontásban: labdarúgás: 800, kézilabda: 200, kosárlabda: 150, vízilabda: 50, jégkorong: 30 darab –, az összesítések alapján összesen mintegy 60 milliárd forint támogatási igény jött össze. Tovább után a tapasztalatokról és a hogyan továbbról írunk.
A beérkezett pályázatok végösszegének nagyjából a fele létesítményfejlesztésre irányul, és szerepelnek köztük hosszú távú, négyéves programok is. A négyéves programok és a létesítményfinanszírozás nem érinti a 2011-ben lehívható támogatási keretet, tehát a 2011/12-es szezont illetően nagyjából 30 milliárd forint összeg körüli működési támogatásról beszélhetünk. Az igények közel 60%-át a labdarúgás teszi ki, a maradék 40-en osztozik a másik négy sportág, a jégkorongsport tehát kb. az összes igény 5%-át jelenti. A sportági szakszövetségek közül is a focié jár az élen, az MLSZ egyedül 8 milliárd forintot kért, ahogy írtuk, az MJSZ 370 milliós csomagot állított össze.
Hogy ebből a 60 milliárdos összegből mennyi realizálódik, azt talán még senki nem tudja. Az biztos, hogy előzetesen 20 milliárd forintos költségvetést tervezett erre a célra a politika, de hogy ezt milyen jogcímekből és felosztásban lehet felhasználni, az az egyes szövetségek döntésén fog múlni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a jóváhagyott támogatások többsége – kiváltképp az indulásnál – inkább a működési támogatásokat és nem a létesítményfejlesztést fogja érinteni. A bírálatok folynak, várhatóan október elejére, közepére derül ki, hogy ki mennyit kaphat.
Állandó szakértőnk véleményét kértük a pályázatokkal kapcsolatban. Radnai Károly, az OrienTax és a SporTax ügyvezetője, cége honlapján részletesen elemezte a TAO körüli helyzetet, ebből olvasható ki a következő hetek menetrendje: "A szövetségeknek elvileg 10 napjuk van arra, hogy a beérkezett pályázatokat formai szempontból megvizsgálják, majd ezt követően döntsenek arról, hogy kérnek-e hiánypótlást. Erre a napokban az érintett sportágak mindegyikében már sor is került, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a beérkezett pályázatok többsége hiányos volt. (A hiánypótlás a jégkorongban is a pályázatok mintegy felét érintheti.) A hiánypótlás egyébként felfüggeszti az eljárási határidőt, amely nélkül a szövetségeknek összesen 45 napjuk van a bírálatra. A pályázatok elbírálása tehát nagyrészt októberre csúszik, így csak október közepe, vége felé lehet tisztábban látni, hogy ki és mennyi támogatásra lesz jogosult."
A jogszabály értelmében végül majd a sportági szakszövetségek adják ki a jóváhagyó határozatot, amely alapján a támogatott programok készítői elkezdhetik a forrásgyűjtést a cégeknél. Amikor megtalálják a támogató céget, amely a támogatási összeget adókedvezmény formájában visszatartja – vagyis az adót ténylegesen nem az adóhatóságnak fizeti meg, hanem a támogatott sportszervezetnek utalja –, akkor a szövetségek támogatási igazolást adnak a cégnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy átutalják az összeget a sportszervezet javára.
Radnai Károly a Digi Sport Tv vendége volt, ez a műsor itt tekinthető meg.
A létesítményeknél a fantáziának komoly visszatartó erőt jelenthetett a 30% önrész rendelkezésre állása, valamint az előfinanszírozás kényszere. A működési költségeknél viszont – és itt nem csak a jégkorongra, de minden sportágra érvényes a megállapítás – sokszor meglehetősen optimista és túlzó költségvetések is születtek. "További kedvezőtlen tapasztalat, hogy viszonylag kevés a konkrét vízióval rendelkező sportszervezet, a többség csak a jelenből tud kiindulni, abból, hogy eddig mire nem jutott pénz, meg hogy milyen jó lenne ha ez is lenne, meg az is, de hosszú távú, valódi sportfejlesztési stratégiája csak nagyon keveseknek volt. Ebben sokat kell fejlődni, a sportági szakszövetségeket is ideértve. Továbbra is úgy gondolom, az elszámolás lesz az egyik legnehezebb ügy. Először januárban kell majd előrehaladási jelentést beadni, félő, hogy sokakat meglehetősen felkészületlenül érint majd ez a feladat."
A szakértő által elmondott fontos kiegészítés a témában, hogy a cégek nagyrészt már befizették a 2011-es társasági adójukat, köszönhetően a havi és negyedéves előlegeknek. Ezek az összegek idén már biztosan a költségvetésben maradnak, így a legtöbben várhatóan csak decemberben akarnak majd utalni, hogy a májusban érvényesíthető adókedvezményhez időben a legközelebb kerüljenek. Ez viszont azt jelenti, hogy a legtöbb sportszervezetnek a működést még jó ideig önerőből kell finanszíroznia. Ami az állami költségvetés helyzetét illeti, ha a szövetségek jóvá is hagyják a támogatást, az idei büdzsét mindez nagyban már nem befolyásolja. Ha 20 milliárd forint lesz a jóváhagyott keret, a 2011-es költségvetésben akkor sem lesz ennek több mint 3-4 milliárd forintos nyoma, köszönhetően a már befizetett társasági adóelőlegeknek. A többi természetesen a 2012-es költségvetést terheli, illetve lesz egy továbbgyűrűző hatása, hiszen 2012. második félévtől az adókedvezményt érvényesítő cégeknek jelentősen csökken az adóelőleg-fizetési kötelezettségük.
"Szinte biztos, hogy lesz még jogszabályváltozás, például ha az EU jóváhagyja a profi csapatok beruházási támogatását – mondta blogunknak Radnai. – Erre az esetre külön eljárást kell majd tervezni. Üdvös lenne továbbá néhány objektív fék beépítése a rendszerbe, hogy a sokszor ésszerűtlen támogatási igényeknek a szövetségek ne csak nehezen definiálható sportszakmai érvek alapján, hanem közvetlen jogszabályi hivatkozások szerint is elejét vehessék."
Egy szakértői figyelmeztetés a végére is marad: "Hogy végképp visszahozzunk mindenki a földre, jó ha azt is észben tartjuk, hogy a támogatással el is kell még számolni egy meglehetősen bonyolult rendszeren keresztül. Ehhez a legtöbb sportszervezetnél kis túlzással forradalmi változásokat kell bevezetni a belső elszámolást és a számviteli fegyelmet illetően, amire a felkészülést már most meg kell kezdeni, hiszen ha a támogatást esetleg rosszul használják fel, akkor akár jóvátehetetlen hibák is bekövetkeznek, ezek pedig később – saját forrás hiányában – már aligha orvosolhatók. Nem árt továbbá emlékeztetni mindenkit, hogy a nem jogszabályszerű elszámolás a támogatás visszafizetésén felül 50%-os bírsággal is sújtható – amit a NAV hajt majd be –, és a sportszervezet további három évre ki is zárható a támogatási rendszerből, ami az adott szervezet működésének akár a végét is jelentheti."
