A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) és a Nemzeti Sportközpontok (NSK) aláírta a 2011/12-es szezon első felére, azaz december 31-ig érvényes együttműködési megállapodást, tájékoztatta blogunkat Kovács Zoltán főtitkár. Ennek értelmében az MJSZ és ezáltal a jégkorongcsapatok szeptember 15-től óránként nettó húszezer forintos áron kapják a jeget az NSK által üzemeltetett jégpályákon, azaz a Kisstadionban, a Millenárison, a Gyakorló Jégcsarnokban és a Megyeri úton. A tervek szerint a jövőben a szövetség osztja szét a jégidőt az utánpótláscsapatok között, a múlt heti egyeztetés értelmében a bajnokságokba benevezett csapatok számarányában jutnak a budapesti csapatok a jégórákhoz. A Megyeri úti jégcsarnokra ez egyelőre nem vonatkozik, az UTE-pályával kapcsolatban a szeptember 1-jétől érvényes szerződés megkötése után lehet majd tisztán látni, de az eddigi gyakorlat szerint az UTE rendelkezett a jégidő 90%-ával, az ezen felüli 10% lenne a szövetségi idő.

A laikus számára úgy tűnik, az áremelés hátterében az öt látványsportágnak nyújtott társaságiadókedvezmény-törvény áll, amelynek értelmében az utánpótláscsapatok pályabérleti díja 90%-os mértékig támogatható. Így sikeres pályázat esetén az egyesületeknek valójában csak kétezer forintjukba kerül ez a jégidő, így az állam egyik zsebéből a másikba kerül a támogatásra szánt pénz, és önmagát finanszírozza a sportlétesítmények fenntartásában. Információink szerint nem csak a jégpályák esetében érzékelhető ez a bérletidíj-drágulás, hanem például az uszodáknál és önkormányzati tulajdonban lévő tornatermeknél is. Egy komoly kérdés azonban máris felvetődik: mi lesz akkor, ha ezt a törvényt néhány év múlva módosítják, vagy visszavonják?

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a megbeszélések során az NSK a megemelt bérleti díj fejében minőségi és üzembiztos szolgáltatást ígért, így többek között megjavítják a Kisstadion hűtőrendszerét, amely tavasszal gyakorlatilag felmondta a szolgálatot, és kicserélik a Millenáris plexijeit kevésbé törékenyebbre. A megállapodás szerint a négy említett intézményre egységes a díjszabás, ez azért is érdekes, mert a Kisstadion szabadtéri jégpálya, ahol évtizedek óta nem működik az eredményjelző, nincs elfogadható időmérő berendezés, az öltözőkben a tisztálkodás nem biztosított, miközben a Gyakorló Jégcsarnok az ország legmodernebb technológiájával felszerelt kifogástalan állapotú létesítmény. De ez az összehasonlítás igazából nem is lényeges, hiszen a felerészben a jégkorongsport számára épített Gyakorló az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a hírek szerint továbbra is a korcsolyasportot szolgálja.

A Millenárist a tervek szerint szeptember 20. körül üzemeli be az NSK, az üzembentartó szerint szeptember végétől már lehet rajta sportolni. 2010-ben Vígh László ígéretet tett arra, hogy "amíg a Millenárison nem lesz sportolásra alkalmas jég, addig a Gyakorló Jégcsarnokot a jégkorongozók és a korcsolyázók közösen használják a jövőben, és a palánk is a helyén marad". Jelenleg folynak jégkorongedzések a Gyakorlóban, és remélhetőleg a kormánybiztos tartja magát egy évvel ezelőtti ígéretéhez, tehát ez a helyzet szeptember végéig fennáll, vagyis addig, amíg a Millenáris el nem indul. A Kisstadionban november 1-jétől lehet jégkorongozni. Utóbbi feltétlen jó hír, hiszen ez azt jelenti, hogy egyelőre nem zárják be és nem bontják le a budapesti jégkorong emblematikus helyszínét.