A magyar jégkorong sok tekintetben válaszút elé került, a problémák tán még sosem voltak olyan szerteágazóak, mint napjainkban. Minél hamarabb ki kell dolgozni az átfogó sportágfejlesztési koncepciót, amelyhez konkrét megvalósítási tervet kell készíteni. Nem sokkal később ki kell találni, milyen ligában versenyeztessük felnőtt csapatainkat annak érdekében, hogy ne kelljen minden évben elölről kezdeni az ezzel kapcsolatos gondolkodást. Hogyan oldjuk meg a junior és az ifjúsági bajnokság lassan évtizedes problémáját? Mit kezdjünk az edzőképzéssel és a létesítmények finanszírozásával. Kinek a kezébe adjuk a válogatottak szakmai irányítását? Hol legyenek akadémiák, és mi legyen a dolguk? A megoldásokat kutatjuk sorozatunkban. Elsőként az első osztályú felnőtt csapatokat működtető egyesületek vezetői beszélnek arról, merre kéne haladni, mik a legfontosabb teendők, milyen egyéb észrevételeik vannak a témában. Egri Istvánnal, a Miskolci JJSE elnökével nyitottuk a sorozatot, másodjára Zsigmond Barna, az UTE szakosztály-igazgatója foglalta össze gondolatait, ezúttal Dmitrij Maszlov, a Bp. Stars vezetőedzője következik, aki nagyon komoly táblázatrendszert készített, és a magyar jégkorong teljes egészére kiterjedő javaslatcsomaggal állt elő, felnőttektől szuperminiig.
"A jelenlegi rendszer nem jó, változások kellenek – írta bevezetőjében Maszlov. – De ezeket a változásokat csak egy minimum három-, de inkább ötéves koncepció alapján lehet elérni. El kell döntenünk, akarunk-e saját ligát. Ezután meg kell vizsgálnunk, tudunk-e saját ligát indítani? Van-e annyi csapat, megfelelnek-e körülmények – jégcsarnokok száma és színvonala, játékosok száma és színvonala. Aztán meg kell nézni, ki jön külföldről hozzánk játszani. Azt gondolom, a jelenlegi helyzetben az ideális megoldást a saját liga jelenti. Ha a többség így gondolja, akkor erre koncepciót kell készíteni.
A cél kijelölése után meg kell határozni a feltételeket, ki kell találni, mit szeretnénk elérni. Mondjuk legyen 8 felnőtt csapatunk. Persze a 10 jobb lenne, de tavaly volt 5, idén eddig van 2 megfelelő. Legyen 6 városban 8 jégcsarnokunk (most 4 városban 5 csarnokunk van – Székesfehérvár, Dunaújváros, Miskolc, Jégpalota és UTE, a pesterzsébeti csarnokban a lelátó nem nagyon felel meg, az infrastruktúra nagyon nem). Játékosunk kevés van, nevelni kell folyamatosan. Juniorbajnokság nélkül nem lehet. Külföldről egyelőre nem jönnek hozzánk játszani a szlovákok, az osztrákok, a szlovének, jöhet egy-egy csapat a horvát és szerb bajnokságból, és többel a romániaiból. Komoly kérdés, hogyan fejlődjenek játékvezetőink, mi lesz a szponzorokkal. De ez még nem egy új liga, ilyenünk már van. De fejleszteni mindig lehet. A fejlesztés pedig most nem az, hogy visszahozzuk a Fehérvárt és a Dab.Doclert, ez nem jó megoldás. Ez a két klub jól fejlődik, nem zavarni kell őket, hanem segíteni. De nemcsak nekik kell segíteni, hanem a többieknek is.
Van még egy út, ha minél több csapatot sikerül az EBEL-ben indítanunk, de ez nem a mi hatáskörünk. Egy ilyen útnak sok pozitív hozadéka lenne, több meccs és szurkoló, magasabb színvonal, erősebb csapatok, sok jó játékos, jobb fejlődési lehetőség, nagyobb érdeklődés, a szponzoroknál is, igazi konkurencia a magyar klubok között, a Fehérvár monopolhelyzete véget érne. De ebben az esetben fel kéne adni szuverenitásunkat. Igaz, még akkor is lehetne saját ligát csinálni, ha néhány év múlva az EBEL-ben 4-6 magyar csapat játszana. Vannak még utak, csak hozzunk szakmai döntést arról, melyiket válasszuk, mi legyen a cél. Az idő sürget, lehetőség szerint a napokban döntenünk kéne, hogy merre indulunk. Bármilyen döntéshez kell egy jó koncepció, a megvalósuláshoz pedig átmeneti időszak vezet. EVannak javaslataim, elképzeléseim, amelyeket megküldtem az érdekelteknek, és amelyekről ebben a posztban szó lesz. Ez nem egy teljes koncepció, hanem olyan részek, amelyeket megfontolásra méltónak tartok, a koncepciót ilyen javaslatok alapján kellene majd kidolgozni."
Kezdjük a felnőttekkel. Dmitrij Maszlov jónak találja a jelenlegi rendszert, véleménye szerint is csak akkor játszhasson külföldön egy csapat, ha közben az OB I.-ben is részt vesz. Fontos, hogy a következő öt évben elérjük, hogy minden csapat kötelezően saját jégcsarnokban játsszon. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ő tulajdonában legyen, de azt igen, hogy hosszú távú, azaz egész szezonra szóló szerződéssel rendelkezzen az adott intézménnyel.
Lépcsőzetesen be kell vezetni, hogy a fiatal játékosok számát limitáljuk a felnőtt bajnokságban. Nemcsak az alsó, a felső korlátot is meg kell szabni. Ezáltal biztosítani lehet, hogy a legtehetségesebb fiatalok tapasztalatot szerezzenek a felnőttek között, de az ifjúsági és a juniorbajnokság kiürülését is meg kell akadályozni. Nagyon fontos, hogy az U18-as és az U20-as bajnokságban is színvonalas küzdelem legyen, a fiataloknak elsősorban ott kell fejlődniük.
A 2015-ig tartó ütemterv:
Fontos alapelvként jelenik meg a munkaanyagban, hogy az OB I.-es csapatoknak a 2014/15 szezontól a juniorbajnokságban is kötelező legyen indulni. Addig is szezononként növekvő összeget legyenek kötelesek befizetni az MJSZ juniorokat támogató alapjába, idén 2, jövőre 5, a harmadik évben 10 millió forintot. Ebből az alapból egyenlő arányban menne tovább a pénz minden juniorcsapatnak, amelyek befejezik az adott évben a bajnokságot.
A Bp Stars edzője kikötné, hogy nem játszhat a magyar U20-as bajnokságban (2011/12-ben az 1992-ben és az 1993-ban születettek alkotják a mezőnyt) az a játékos, akit csapata az EBEL-be nevezett. A rájátszásban csak azok szerepelhetnek, akik addig a juniorbajnokik legalább 80%-án, a felnőttbajnokság meccsein pedig legfeljebb 40%-ban léptek jégre. A juniorbajnokságban játszhassanak azok az U24-es játékosok (aktuálisan az 1988. január 1. után születettek), akik nincsenek nevezve hazai vagy külföldi első osztályú bajnokságban. A szövetségtől a válogatott játékosok után kapott műhelytámogatást az a csapat kapja, amelyikben az előző szezonban játszott. Ha annak nincs juniorcsapata, akkor fele-fele arányban a jelenlegi és az előző csapata.
A komplex javaslat kitér a játéknapok és a játékidő kérdésére is. Az alábbi táblázat arra az esetre vonatkozik, ami ma a legvalószínűbb: egy magyar csapat játszik az EBEL-ben, egy a Nationnalligában.
Játéknapok:
Játékidők:
Felnőtt: 3,5 óra (bemelegítés kezdete 30 perc meccs előtt, 3x20 perc, rolba a bemelegítés, az 1. és a 2. harmad után).
Ifjúsági, junior és női: 3 óra (15 perc bemelegítés, 3x20 perc, rolba 1. és 2. harmad után).
Kölyök és serdülő: 2,5 óra (10 perc bemelegítés, 3x20 perc, rolba 1. harmad után, 2. harmad után 5 perces szünet).
Előkészítő: 2 óra (5 perc bemelegítés, 3x18 perc, rolba 1. harmad után, 2. harmad után 5 perces szünet).
A javaslat szerint a jelenlegi állapotokkal szemben rendszert kell alakítani az U12 és az U18 (azaz az előkészítő, kölyök, serdülő és ifjúsági) bajnokságok és csapatok között. Az alábbi táblázat szerint ki kell alakítani új státusokat az egyesületek között, és be kell vezetni három új fogalmat: bázisegyesület, egyesület, mini egyesület. A státusok szerint lehet később lépcsősen nevezni, de előre meg kell hirdetni, mikor és milyen ütemmel. Például 2011/12-ben legalább 3, egy évvel később legalább 4, 2013/14-ban pedig már minimum 5 feltételnek kell megfelelni. Maszlov szerint ezekhez a státusokhoz kell kötni a támogatásokat és a különböző szavazati arányokat is a ligaülésen, a közgyűlésen és az elnökségben. Itt is fontos pontként merül fel, hogy a válogatott műhelytámogatását a játékos előző évi egyesülete kapja.
A rendszer:
A nevezés, a fel-lejátszás, az alsó- és felsőház szétbontásának kérdését ezen link alatt találják részletesen.
A korosztályos bajnokságok felsőházában maximum két külföldi csapat indulását javasolják. A magyar csapatok egymás között a korosztálynak kijelölt hivatalos játéknapokon játszhatnak, amitől eltérni csak meghatározott nappal a meccs előtt, előzetes egyeztetés után lehet. A külföldi csapatok a szezon előtt jelezhetik, mely napokon tudnak játszani, ők eltérhetnek a hivatalos napoktól. A korosztályok párosításával utazási költséget lehet megspórolni, így az előkészítő és a serdülő, valamint a kölyök és az ifjúsági csapat egymás után játszhatna, közösen utaznának. Egy hétvégén (játéknapon) ugyanazon klubok csapatai játszanának egymással, ahol van, mind a négy korosztályban.
Egy klubtól csak egy csapat indulhat bajnokságonként, akkor lehet kettő, ha a városban nincs más egyesület. De átjárást ekkor sem biztosítanának a két csapat között. Ha van harmadik csapat az alsóházban, akkor csak feljátszás lenne engedélyezett.
Az ifjúságiak alsóházában nemcsak egymással játszanának több fordulót, hanem a felsőházi csapatokkal is, legfeljebb kétszer, vagy egyszer vendégként, de ezek az eredmények nem kerülnek bele a bajnoki táblázatba (és a kanadaiba se). A felsőház mérkőzéseit csak akkreditált jégcsarnokokban engednék lejátszani.
Az utánpótlás-bajnokságokban tervezett részletes menetrendet itt olvashatják, naptári hetekre lebontott menetrenddel. A juniorbajnokságot és az OB I./B-t továbbra is összevontan kezelnék. Az egyes korosztályokban jellemzően 32-38 mérkőzés után jutnának el a csapatok a rájátszásig, ahol új elemként jellemzően már negyeddöntőket is tartanának. A küzdelmek mindvégig alsó- és felsőházi rendszerben zajlanának, alap- és középszakasz lenne, az alsóbb korosztályokban pedig egy úgynevezett vegyesház is. Az előkészítő és a mini bajnokság felsőházában bevezetnék, hogy újra legyen kötelező számolni az eredményeket, de bajnokságot nem játszanak az U8-as és az U10-es csapataink a Stars-féle javaslat szerint. A minik az eddigi tornarendszer szerint háromcsapatos körmeccseket szerveznének, és a felsőházban némileg más szabályok lennének, mint eddig. AZ U10 alsóház és az U8 nem változna.
Az átigazolási díjakat is érinti a javaslat. Ezek szerint 12 éves korig nevelési költségtérítés nélkül mehetnek egyik egyesületből a másikba a fiatalok, nyáron szabadon, a szezon során összesen egyszer. Aztán az EK-tól az ifjúsági bajnokságokig 100 és 500 ezer forint közötti összeget állapítanának meg a versenyszabályzat alapján.
