HTML

Jégkorong

A világ legjobb sportja a határokon innen és túl, és mindenütt, ahol van.

Címkék

ahl (66) alba volán (453) átigazolások (243) ausztria (86) a csoport (408) bajnokok ligája (42) bajnokság (226) bajnokságok (82) bartalis (53) bp. stars (52) brassó (64) briancon (72) cortina (67) csehország (98) dab (43) dab.docler (315) divízió 1 (231) divízió 2 (49) döntő (128) ebel (1139) eht (76) eihc (93) elitserien (49) énekes (363) extraliga (59) fehéroroszország (50) fehérvár (609) felkészülés (183) felkészülési mérkőzések (182) finnország (145) fotók (45) franciaország (73) ftc (213) gömöri (43) hári (76) hc csíkszereda (85) hetényi (70) horvátország (40) hsc csíkszereda (87) ifjúsági (285) iihf (80) inline (109) interliga (44) játékvezetők (64) jégkorongmagazin (51) jesenice (42) junior (90) juniorok (200) kanada (97) khl (663) kóger (82) kölyök (55) kontinentális kupa (104) ladányi (105) légiósok (131) ljubljana (46) magyarország (561) magyar kupa (80) miskolc (187) mjsz (143) mol liga (975) nationalliga (132) németország (46) nhl (1598) női (96) nők (127) norvégia (45) ob 1 (173) ob i. (206) ocskay (107) olaszország (68) olimpia (119) olimpiai selejtezők (85) oroszország (132) pakk (41) playoff (137) primeau (55) rájátszás (360) románia (119) sator (53) sc csíkszereda (107) serdülő (78) sport tv (42) stanley kupa (40) steaua (41) svájc (77) svédország (161) szavazás (57) szavazások (43) szélig (75) szlovákia (193) szlovénia (105) szuper (107) thurston (43) u16 (61) u18 (291) u20 (168) ukrajna (57) utánpótlás (122) ute (185) válogatott (984) vasas (53) vas jános (111) vb (1471) videó (148) videók (494) világbajnokság (107) winter classic (51) Címkefelhő

Mi legyen a magyar jégkoronggal 2.

2011.06.06. 08:07 F. Kapus

A magyar jégkorong sok tekintetben válaszút elé került, a problémák tán még sosem voltak olyan szerteágazóak, mint napjainkban. Minél hamarabb ki kell dolgozni az átfogó sportágfejlesztési koncepciót, amelyhez konkrét megvalósítási tervet kell készíteni. Nem sokkal később ki kell találni, milyen ligában versenyeztessük felnőtt csapatainkat annak érdekében, hogy ne kelljen minden évben elölről kezdeni az ezzel kapcsolatos gondolkodást. Hogyan oldjuk meg a junior és az ifjúsági bajnokság lassan évtizedes problémáját? Mit kezdjünk az edzőképzéssel és a létesítmények finanszírozásával. Kinek a kezébe adjuk a válogatottak szakmai irányítását? Hol legyenek akadémiák, és mi legyen a dolguk? Megoldások, mint mindig, ezúttal is vannak, ezeket kutatjuk sorozatunkban. Elsőként az első osztályú felnőtt csapatokat működtető egyesületek vezetői beszélnek arról, merre kéne haladni, mik a legfontosabb teendők, milyen egyéb észrevételeik vannak a témában. Egri Istvánnal, a Miskolci JJSE elnökével nyitottuk a sorozatot, másodjára Zsigmond Barna, az UTE szakosztály-igazgatója, Magyarország csíkszeredai főkonzulja foglalja össze véleményét, elsősorban a magyar felnőttbajnokság jövőjére koncentrálva.

"A magyar válogatottnak a budapesti világbajnokságon nem sikerült a feljutás a világ legjobbjai közé, ez a helyzet lehetőséget ad stratégiánk újragondolására, és egy olyan építkezésre, amely elvezet oda, hogy 2-3 év múlva erős utánpótlásbázis és magyar válogatott fejlődjön ki. Jelen pillanatban kevés olyan fiatal hokisunk van, aki esélyes rá, hogy erős válogatottban szerepeljen. Alig van jelentkező a juniorbajnokságra, tehetséges fiataljaink pedig külföldre mennek. Budapesten az összeomlás szélén áll a felnőtt hoki, és jelentős veszélybe került a Mol Liga megszervezése. Ebben a helyzetben az alapoktól kellene újragondolni a felnőtt bajnokságot.

Álláspontom szerint a következő főbb irányokat kellene kijelölni:

1.) Támogatni kellene a két nagy hagyományokkal rendelkező fővárosi hokiklubot, amelyek a hokin túlmenően médiafigyelmet és közönséget is tudnak vonzani.

2.) Elsődleges prioritás lenne a magyar bajnokság és egy magyar központú regionális bajnokság megerősítése.

Ausztria és Szlovénia kiestek a hoki élvonalából, a világbajnokságon mutatott játékuk alapján nem jelentenek minőségileg jobb jégkorongot a magyarnál. Kétségtelen, hogy az EBEL az ott játszó külföldi játékosok miatt nagyon magas szintű, a Nationalliga azonban nem jelent magasabb minőséget a Mol Ligánál. Az elmúlt évben a Mol Liga a hoki minősége szempontjából minden korábbi évnél sikeresebb volt, több jó színvonalú csapat indult el.

Ennek ellenére a média érdeklődése elmaradt a korábbi évek szintjéhez képest, olyan helyzetbe jutottunk, hogy a bajnoki döntőt is csak részlegesen közvetítette a televízió, az írott sajtóban pedig alig jelentek meg tudósítások. Ebben a helyzetben ki kell mondani, az elektronikus és az írott média is elsősorban az EBEL-szerepléssel foglalkozott, a szponzorok és a hirdetők figyelmét is az kötötte le. Az EBEL-szereplésnek történelmi érdemei vannak abban, hogy a magyar hoki feljutott az A csoportba, és a magyar hoki bekerült a közvélemény fókuszába. Az EBEL-indulás nélkül nem tartanánk ott, ahol vagyunk, azonban ma már az EBEL nem elegendő ahhoz, hogy a magyar hoki alapjaiban megerősödjön, és képes legyen felzárkózni a világ élvonalához.

Még kevésbé elegendő az építkezéshez az osztrák Nationalliga, amely nem képes a hokiszerető közönséget megmozgatni, mert nem lehet eladni egy másodosztályú bajnokságot. Ezekkel az irányokkal elveszítjük a romániai (erdélyi) hátországot, és a magyar hoki csak másodhegedűs lesz egy olyan bajnokságban, ahol a szabályokat nem mi alkotjuk. Kétségtelen, az osztrák bajnokságban fejlett az infrastruktúra, de mi csak akkor tudunk saját infrastruktúrát építeni, ha a hoki ismét a közvélemény fókuszába kerül, és sikerül megszerezni a szükséges szurkolói, támogatói, média- és közéleti támogatást.

A magyar bajnokságban a szponzorok hosszabb távon csak akkor maradnak meg, ha megfelelő médiaérdeklődést biztosítunk az eseményekhez. Egy olyan helyzetben, amikor magyar csapatok külföldi ligákban is indulnak, a médiafigyelem megoszlik, ezáltal a szponzorpénzek is megoszlanak. Álláspontom szerint stratégiai érdek a magyar liga fenntartása és további bővítése, és egy erős nemzeti bajnokság működtetése. Amennyiben a csapatok elmennek külföldi bajnokságokra, akkor ezt a stratégiai érdeket nem lehet hatékonyan megvalósítani. Akkor a stratégiai érdek az kell legyen, hogy további magyar csapat induljon az EBEL-ben. Én a két verzió közül a magyar bajnokság és a magyar központú regionális bajnokság megerősítését látom célravezetőnek.

Érveim a következők: Az osztrák és a szlovén hoki nem feltétlenül jobb, vagy csak kismértékben jobb, mint a magyar, tehát rövid távon utolérhető. Ehhez magyar szervezésű bajnokságok kellenek. Ha csak magyar és magyar szervezésű regionális bajnokság van a magyar hokivilágban, akkor több szurkoló, néző lehet, több pénzt lehet behozni a hoki világába, hatékony médiaszereplést lehet elérni, nagyobb felületet lehet biztosítani a szponzorok, hirdetők számára. Rendelkezünk a Digi Tv ajánlatával, és a Mol sem jelezte, hogy nem kívánja támogatni a ligát.

A magyar központú regionális liga természetes hátországa a romániai (erdélyi) hoki. Ez a hátország 2-3 jó minőségű csapatot biztosít, jelentős szurkolói érdeklődést jelent határon belül és túl. Amennyiben bukaresti és budapesti csapat is indul, valószínűsíthető, hogy sikerül jelentős szponzorokat a hoki mellé állítani. A romániai, erdélyi csapatok mellett egy regionális bajnokság kitörési pontot jelenthet további szomszédos országok csapatai számára is. Csak ilyen bajnokságok alapján erősödhet a magyar utánpótlás, a magyar bírói kar, edzői kar és végső soron a hoki ismertsége. Javaslom, hogy a kérdésről kezdődjön egyeztetés, mert a döntés hosszú távon befolyásolhatja a magyar hoki jövőjét."

Szólj hozzá!

Címkék: ute zsigmond barna

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása