A magyar bajnok edzőjével visszatekintettünk, elemeztünk, összefoglaltunk, előre néztünk az OB I.-döntő után. Megtudtuk, hogyan alakul a csapat és a válogatott programja, mennyire elégedett Énekes Lajos a Volán-játékosokkal, mit tervez a következő szezonra, és azt is, hogyan ünnepelte a csapat a tizedik aranyérmét.

A héten minden Alba Volán-játékos teljes pihenőt kapott. A jégidő az edzések eredeti időpontjában bármelyik játékosnak rendelkezésére áll, ha csúszkálni szeretne, de ezt most nem várják el. A csapatot három részre lehet osztani. A légiósok napokon belül hazarepülnek. A magyar válogatott keret tagjai jövő héttől megkezdik a világbajnoki felkészülést. Azok a magyar játékosok, akik nem kapnak meghívót a nemzeti szelekcióba, a farmcsapattal vezetik le a szezont.

Énekes Lajos megbízott vezetőedző Ted Sator menesztése után tudta, nem vállal könnyű szerepet, ha elfogadja a csapat szakmai vezetésére vonatkozó alkalmi felkérést. De mint harminc éve mindig, most is ott segített, ahol a fehérvári hokinak szüksége volt rá. Hálátlan szerepkörbe került, amiből csak vesztesen jöhetett volna ki, nyertesen nemigen. Akármilyen mértékben tarolt volna a Volán a rájátszásban, azt úgyis a dolgok rendjének, na és Sator mester hagyatékának tulajdonította volna a hokiközvélemény.

Indokoltnak tűnt, hogy megkérdezzük, megbánta-e. "Nem, semmiképpen. Hiszen a tizedik bajnoki címét ünnepelhette a csapat. Ez utólag jó fényt vetít a menet közbeni eseményekre is. A tízből kilenc aranynak én is részese voltam. Kétszer játékosként lettem bajnok, hétszer edzőként, vezetőedzőként pedig először. Ez az egyik pozitív része a dolognak. A másik, hogy legalább a végére sikerült úgy összeszedni a társaságot, ahogy az elejétől kellett volna. Természetesen az egy mérkőzés elvesztése árnyékot vet a produkcióra, kis pozitívum, hogy így itthon ünnepelhettük a bajnoki címet."

A Volán edzője elmondta, hogy az utolsó két mérkőzésre összeszedték magukat a játékosok. Ezekkel a teljesítményekkel ha az EBEL-mércét nem is ütötte meg a csapat, de a fegyelem és a játékfelfogás tekintetében visszatért a helyes útra. Ezekben a szegmensekben olyan volt, mint amilyennek mindig lennie kell, kellene. Minden játékosnak meg kell értenie, hogy ez a fejlődés egyetlen járható útja.

Énekes Lajos hozzátette, az ez évi bajnoki döntő színvonalában és erősségében jobb és nehezebb volt, mint a tavalyi HC Csíkszereda elleni. "Ez örömteli és így van rendjén. Látszik, hogy míg mi az EBEL-ben harcolunk a magyar jégkorong hírnevéért, addig idehaza kemény munka folyik. Javulnak a csapatok, és vannak játékosok, akik folyamatosan fejlődnek. Az UTE alázatra nevelte hokisainkat, ez nagy pozitívum."

Ha edző akarsz maradni, akor soha senkivel nem lehetsz elégedett maradéktalanul, mert mindig fejlődni kell, válaszolt Énekes Lajos arra a kérdésünkre, hogy a keretből hányan vannak, akiknek szezonbeli teljesítményével teljesen elégedett. "De nem akarom megkerülni a választ. Előbb ketté kell választani a kérdést. Vannak a rutinos, ámde idősebb játékosok, és vannak a fiatalok. Az idősebb hokisok túl nagy dolgokban nem tudnak fejlődni, de az elmúlt két év mutatja, hogy azért van, amiben mégis. A fiataloknak viszont évről évre nagyobbakat kell javulniuk még jó ideig, ha előre akarnak jutni. Fizikailag és mentálisan sokat fejlődtek. Ha számszerűen fejezném ki, 8-10 ember szezonjával lehetek maradéktalanul elégedett. A többiek is megfelelőt nyújtottak, legfeljebb 4-5 olyan hokis van a keretben, aki csalódást okozott olyan értelmében, hogy összességében jóval többet vártam tőlük."

A bajnoki döntő ötödik meccse után jelentős ünneplés kezdődött a székesfehérvári csarnokban. Jó volt látni, hogy az öregek is mennyire örülnek zsinórban elért sokadik aranyérmüknek, felszabadultan ünnepeltek a légiósok és a fiatalok is. "A mérkőzés után még két-három óráig a pályán maradt a csapat, és együtt ünnepeltünk a szurkolókkal. Aztán közösen elmentünk egy szórakozóhelyre, ahol először külön teremben zártuk le a szezont, majd az addig egy másik helyiségben tartózkodó szurkolókkal összefutottak az események szálai."

Nyilvánvalóan nemcsak a kiadós mulatozás miatt kaptak pihenőt egész hétre játékosok, hanem szakmai okok miatt is. "El kell felejtsék a jeget egy kis időre. A légiósok hazamennek, egyénileg vezetnek le, profik játékosok, megoldják ezt a feladatot. Akik áprilistól munkához látnak a válogatottnál, azok számára fontos, hogy a héten ne a jég szagát érezzék, mert utána ismét tartósan lesz benne részük bőven."

Már a világbajnokság utáni program is összeállt Énekes Lajos fejében. Ehhez még legalább két feltételnek teljesülnie kell. Egyrészt ha addig meglesz az új vezetőedző, akkor az ő szava dönt ezekben a kérdésekben. Másrészt pedig az is feltétel, hogy Énekes maradjon a segítője. "Munkaviszonyom az Alba Volán SC-nél van, minden évben szóbeli megállapodás alapján nevez ki a vezetőség edzőnek a nagycsapat mellé. Ilyen értelemben a megbízatásom lejárt. Én nem tervezek váltást, remélem, az egyesület sem. Amennyiben maradok a poszton, és a majdani vezetőedző is egyetért velem, május végétől 5-6 hetes száraz alapozást végzünk, amit kis nyári pihenés követ. És akkor július végétől újra begyújtjuk a rakétákat, és készülünk az EBEL-szezonra. Remélhetőleg addigra minél nagyobb százalékban itt lesznek a jövő évi légiósaink is."

Végezetül a szakember köszönetnyilvánításának adunk teret. "Sok köszönet jár szurkolóinknak, a rengeteg támogatónak, kicsiknek, nagyoknak egyaránt, a különböző ügyekben segítőknek, a játékosoknak és kiemelten a hozzátartozóiknak, mert egy ilyen EBEL-szezonban nem egyszerű a családi élet. És köszönjük a média kiemelkedő érdeklődését, általuk is sok emberhez jutott el a hírünk és a magyar jégkorong híre."